Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1946-1948 VII. AZ 1948-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSE
„kultúrsarok" létesítendő, amely ideiglenesen lehetőséget nyújt - a későbbi végleges megoldásig — a munka végzésére. Okvetlenül gondoskodnunk kell március 15-ig egy kis könyvszekrényről is a könyvek elhelyezésére. Ezt vagy gyűjtésből kell előteremteni, vagy még inkább a helyi ifjúsági szervezetek munkaprogramjába kell beilleszteni. 5. Már az előadássorozatokkal kapcsolatban kialakul majd az a munkatársi kör, amelynek tagjaiból verbuválódnak március 15-ig a helyi szabadművelődési tanács könyvtárbizottságának tagjai. (Köztük van természetesen a családi könyvtár előfizetője, akiről alább lesz szó.) Átmenetileg a népkönyvtár kezelését az ügyvezető veszi a kezébe és végzi mindaddig, míg munkatársai, a könyvtárbizottság tagját közül ki nem nevelődnek a könyvtár népi kezelői. 6. A falukönyvtárak hivatásukat csak akkor teljesíthetik, ha megfelelő érdeklődést sikerült ébresztenünk a lakosság lelkében is. Erre szolgál egyebek közt a családi könyvtár, amely a művelődés megalapozását jelenti majd minden községben és tanyán legalább egy-egy család otthonában. A falukönyvtár kötetei közül ugyanis azt a 10-12 kötetet, amelynek anyaga a leglényegesebb s az önművelődési munka megindítására legalkalmasabb, helységenként legalább egy példányban a családok részére is hozzáférhetővé szándékozom tenni, ugyancsak a fenti önköltségi áron. Kívánatos lenne, hogy ezt a külön sorozatot mindenütt egy - az ügyvezető által kiválasztott - olyan egyén szerezhesse meg előfizetéses alapon, akiről feltehető, hogy a későbbiekben a helyi önképzőköri munkának hasznos munkása, egyik vezetője s így az ügyvezetőnek munkatársa lesz. Az erre vonatkozó előfizetési íveket s amilyen gyorsan lehet, az első kötetet is meg fogom küldeni, azonban szükségesnek látom az ügyvezetők előzetes tájékoztatását a zavartalan és helyes lebonyolítás érdekében. Felhívom itt felügyelő úr figyelmét a társadalmi megsegítés lehetőségére is. Amennyiben ugyanis a fenti szempontból kívánatos kiválasztás olyan egyénre esik, aki anyagi helyzete miatt előfizetni nem tud, ennek a 10-12 kötetnek megvásárlása és eljuttatása társadalmi úton éppúgy megvalósítható, mint azt a népkönyvtárak esetében ajánlottam. A rátermettség figyelembevételével elsősorban az új földhözjuttatottak helyzetét kell itt mérlegelés tárgyává tenni. 7. A falukönyvtár és a családi könyvtár alapköteteit mindenütt 1948. március 15-én délután adjuk át ünnepélyesen rendeltetésüknek. így avatódik a délután legméltóbban a könyv, a kultúra ünnepévé. 8. Végül csatoltan megküldöm az emléké vhivatalos jelvényének rajzát. Kérem, hogy azt a fentiekkel kapcsolatos minden ténykedésnél használják fel a felügyelők, mint figyelmeztető és díszítőelemet. Mindezekkel kapcsolatban a szabadművelődési felügyelők és ügyvezetők egy bizonyos, a Szabadságévek tartamára korlátozódó munkatöbbletet kell hogy vállaljanak. Bár a megvalósítás elsősorban társadalmi feladat, az előkészítés és az irányítás mégsem képzelhető a hivatalos szervek erőteljes bekapcsolódása nélkül. Felkérem tehát felügyelő urat, hogy jelen körlevelemben foglaltakat részletesen közölje valamennyi ügyvezetővel, hogy az egyes pontokra vonatkozó később megadott határidők betarthatók legyenek, s az egyes részletfeladatok végrehajtásánál az egész elgondolás építménye ismert legyen előttük. Az előkészítő és végrehajtó munkák a legnagyobb gonddal és szeretettel kell hogy történjenek. Az emlékév ünnepi hangulatának kihasználása, illetve művelődési munkává való áttétele roppant fontosságú cél és feladat. A felügyelő és az ügyvezető egyaránt az emlékév munkaprogramjának egyes mozzanatain keresztül tud közelebb férkőzni a gondozására bízott körzet lelkületéhez s míg egyrészt saját részére könnyíti meg a jövő munkáját, másrészt elősegíti az önművelés kifejlődését s megszervezheti ehhez a szabadművelődési munkát - a tanácsot - ott is, ahol bármi oknál fogva erre még sor nem került. Éppen ezért helyezek nagy súlyt jelen köriratomban foglaltak maradéktalan megvalósítására. Kiadmányozott fogalmazvány. - UMKL XIX. I-l-i-169 673-1947. Az Országos Nemzeti Bizottság műsorterve: ,,1948. január 1-jei műsorterv: 1. Himnusz (közének). 2. A Nemzeti Bizottság szónokának megnyitó szavai. 3. Petőfi Sándor: 1848 (szavalat). 4. A helyi szabadművelődési tanács szónokának ünnepi beszéde (1848 jelentősége, tanulságai: a 48-as emlékév kulturális feladatai) 5. Petőfi: Márciusi ifjak (szavalat). 6. Énekkari szám, alternatíve: ahol van lehetőség rá, Kodály „Huszf-ja (férfikarra), ahol nem lehet: a Kossuth-nóta egyszólamú férfikarra. 7. A 48-as Ifjúsági Bizottság szónokának zárószavai 8. Szózat (közének)."
