Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1948 VII. AZ 1948-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSE

csolatosan a centenáriumi ünnepségek keretében kiemelni és érvényre juttatni szándékozom. Ezek között a legjelentősebb az ünnepségekbe az agrárjelleg bevitele és a parasztságnak megfelelő szerephez juttatása. A fenti programpontok tehát pusztán tájékoztató jellegűek, a tárcám által tervezett teljes agrárprogramot még természetesen nem ölelik fel, és azok felsorolásával csupán azt kívántam megvilágítani, hogy a centenáris ünnepségek programját tárgyaló minisztertanácsi előterjesztést milyen szempontok szerint kellene - tárcámat illetően - kiegészíteni. Mindezekre tekintettel tisztelettel kérem miniszter urat, méltóztassék a minisztertanácsi előterjesztésnek jelenlegi formájában Minisztertanács elé bocsátásától eltekinteni, és a centenáris programnak tárcám ügykörét érintő részét tárcám összes érdekelt ügyosztályával, illetőleg a programot a szükséghez mérten más tárcákkal is, előzetesen letárgyaltaim, és e tárgyalások eredményeképpen új minisztertanácsi előterjesztést készíttetni. A fent vázoltakból is nyilvánvaló, hogy ezt a nagyjelentőségű kérdést csak valamennyi érdekelt tárca együttes bevonásával lehet megoldani, és a kérdésnek a Minisztertanács elé bocsátása csupán a programnak ily módon történt kidolgozása után látszik célravezetőnek. A miniszter rendeletéből: Dr. Török János s. k. ítélőtáblai bíró Tisztázat. - UMKL XIX. 1-10-273. 265 Budapest, 1947. október 30. AZ ORSZÁGOS NEMZETI BIZOTTSÁG FŐTITKÁRSÁGÁNAK KÖRLEVELE A NEMZETI BIZOTTSÁGOKNAK AZ 1848-1849-ES ÉVEK SZÁZÉVES ÉVFORDULÓJA MEGÜNNEPLÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEIRŐL Folyó évi június havában 684 szám alatt felhívással fordultunk a nemzeti bizottságokhoz az 1848-49-es évek százéves évfordulója megünneplésének előkészülete ügyében. Az abnormális időjárás, melyhez fogható 100 éve nem volt, az ország gazdasági helyzetét nehéz helyzetbe hozta. A kormányzat szigorú takarékossági intézkedéseket vezet be, hogy a gazdasági egyensúly biztosíttassék és hogy a 3 éves terv valóra váltható legyen. Ez intézkedések lényegesen csökkentették azokat az összegeket is, amelyek a centenáris ünnepségekre voltak előirányozva. A szigorú takarékosság azonban nem jelentheti azt, hogy az az ünnepségek bensőségének vagy kifejező megnyilvánulásának rovására menjen. A takarékosság elvének az ünnepségek impozáns mély gyökeret adó formában való megszervezésével történő összehangolása és előkészítése a Nemzeti Bizottságok fő feladata. Az ünnepségek sorozata 1947. december 31-én éjjel kezdődik a köztársasági elnök úr rádiószózatával. 1948. január l-jén, Petőfi születésének 125. évfordulóján az ország valamennyi nemzeti bizottsága hívjon össze ünnepi ülést, melyen a nap és a kezdődő centenárium év jelentőségét méltassa. Ide csatolunk egy műsortervet s egy beszédvázlatot, amely 1948. január l-jén felhasználható lenne, természetesen ezt csak tájékoztatásképp küldjük, de nem kötelező felhasználásra. A következő ünnepi dátum március 15-e. A forradalom kitörésének, a szabadsajtó életrehívásának nagy évfordulója, melynek megünneplésében különösen nagy rész juttatandó az ifjúságnak. 1948. március 15-én délután rendezi meg a szabadművelődési szervezet a könyv ünnepét, amelynek keretében útjára indul egyrészt a családi könyvtár, másrészt a községi népkönyvtár. Már korábbi körlevelünkben felhívtuk a nemzeti bizottságokat, hogy az 1848-49-es évek megünneplésébe vonja be az ifjúságot és az ifjúsági szervezeteknek nyújtson minden lehető segítséget. Felhívásunkat fenntartjuk, és azzal egészítjük ki, hogy a nemzeti bizottságok a szabad művelődés helyi szerveivel (szabadművelődési felügyelőség, szabadművelődési ügyvezető) is vegye fel az érintkezést, s támogassák egymást kölcsönösen a jubileumi években. A szabad művelődés szervei főleg kulturális missziót töltenek be, és ez a hivatás fokozottan alkalmassá teszi őket, hogy 1848-^49 lelkét, szellemiségét megelevenítsék. Felhívjuk azokat a nemzeti bizottságokat, amelyeknek székhelyéhez az 1848-49-es évek különleges eseményei vagy emlékei fűződnek (szabadságharc nagyjainak születési helye, döntő fontosságú csata-