Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1948 VII. AZ 1948-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSE

jutnak el a faluba. Célját tévesztené ugyanis az egész megindulás, ha ezeket a könyveket ingyen juttat­nánk a faluba. Az előfizetés rendszere Mindenképpen az egyedül célravezető mód az előfizetés rendszere. Az előfizetést ugyanis a helyi ügyvezetők szervezik, a szabadművelődési tanácsok támogatásával. így az ügyvezetőnek alkalma nyí­lik arra, hogy azokat szervezze be az előfizetés rendszerébe, akiket későbbi munkatársul megfelelőnek ítél. (Községenként 2-3 egyén.) Tekintettel kell lenni arra is, hogy mindenütt legalább az egyik az új földhözjutottak közül való Jegyen. Más oldalról nézve az előfizetés rendszere lehetővé teszi, hogy a családi könyvtár elleneitekét ne egy összegben, hanem hat hónapra elosztva (szeptember-március) fizethessék. Végül szükséges azért is, mert a nyomda csak a befolyt részletösszeg arányában tudja a munkát vállalni. Miután itt kimondottan előfizetéses rendszerről van szó, vagyis az előfizető csak a teljes ár befi­zetése után jut az egész sorozathoz, 1949. március 15-én, különös gondot kell fordítani arra, hogy az előfizetők bizalma és érdeklődése fokozódjék. Feltétlenül szükséges, hogy az ősztől tavaszig tartó elég hosszú idő alatt az előfizetőknek állandóan nyújtsunk valamit, ami fenti cél eléréséhez segít. (Pros­pektus, riport a készülő könyvekről stb.) Önként értetődik, hogy az ügyvezetők ily irányú igénybevétele csakis a centenáriumi év alkalmából megvalósított családi könyvtárak megszervezésére és a következőkben tárgyalt népkönyvtári alapkö­tetek elindítására vonatkozik. Cserkészlányok szerepe Ezen a ponton hasznos és jelentős feladat vár a cserkészleány-mozgalomra is. A könyvek eljuttatásá­ban és az ezzel kapcsolatban kiépíthető személyes kapcsolatok megvalósításában igen szép munkát vé­gezhetnek a magyar lányok. Munkaközösségek Az egész építmény harmadik szála, amely mindjárt kezdetben megvalósítandó, illetve elindítandó,, a munkaközösségek kércése. A családi könyvtár országosan egyöntetű ünnepség keretében jut el 1948. március 15-én délután tulajdonosaihoz. Ennek előfizetőiből, most már tulajdonosaiból, minden községben megalakul a helyi szabadművelődési tanács keietében az a két-három tagból álló könyvtárbizottság, amelynek feladata a népkönyvtár fejlesztése lesz. Ennek a bizottságnak a tagjai azok, akiket a helyi ügyvezető alkalmas­nak ítél a munka elvégzéseié s akiket éppen ezért az előfizetés-gyűjtésnél elsősorban vesz figyelembe. A munkaközösségek megindítása tehát lényegében az előadás-sorozatok megtartásával, illetve az elő­fizetést szervező munka megindulásával egyidőben megtörténik, s ezeknek csupán tudatos kiszélesítését jelentik a könyvtárbizettságok. A munkaközösségek további fejlődését és munkakörét a csatolt tervezet részletesen tartalmazza. Népkönyvtár alapja Ugyancsak 1948. március 15-e lesz minden községben a népkönyvtár megalapozásának időpontja is. A népkönyvtár alapja egy 20 kötetből álló sorozat. (így minden községbe eljut egyszer a teljes húsz kötet, mint a népkönyvtár alapkötetei és ennek tizenkét kötete fentiek szerint eljut 2-3 egyéni előfizető­höz is, mint a családi könyvtár alapja.) Ezt a húsz kötetet minGen község megvásárolná könyvtára részére, és a kezelést rábízná a helyi sza­badművelőoési tanácsi a, illetve a megalakult könyvtárbizottságia. Olvasó- és munkahelyiség A népkönyvtárak hivatásának teljesítéséhez három feltétel megvalósulására van szükség. Szükséges elsősorban egy megfelelő helyiség, amely egyúttal a munkaközösségek munkájának lebenyolítására is szolgál, másodszor helyesen összeválogatott könyvek kellenek, haimaoszor peoig a könyvtár ügyeit intéző könyvtárosra lesz szükség. Az utóbbi két kérdést megoldják a fent előadottak. (Csaláüi könyvtár, népkönytár 20 kötete, könyvtárbizottság.) Gondoskodni kell azonban megfelelő helyiségről, amelyet 1948. március 15-én mintegy erre a célra ünnepélyesen felavatnának. A helyiség kérdésének megoldása a helyi szabadművelőüési tanács felaoata s ugyancsak a tanács állítja össze az ott folyó munka tanul­mányi és fegyelmi renejét. Teimészetesen végleges megolcást csak egy kultúiház jelenthet, de addig, amíg ez megvalósul, minoen körülmények között meg kell találni annak a lehetőségét, hegy olyan he­lyiség álljcn a munkaközösség - s a népkönyvtárak - rendelkezéseié, amelyben munkája lebonyolít­ható. A centenáriumi év kétségtelenül meg fegja acni ennek lehetőségét. Hircmé\es kulturális terv Az 1948-49-es err.léléveket méltó keietek között megünnepelni kívánó nagyszabású terv mellett a szatad művelődés a fentebb lészletezett elgondolás alapján kívánja kivenni lészét az ünneplésből,

Next

/
Oldalképek
Tartalom