Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1946-1948 VII. AZ 1948-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSE
AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS FŐTITKÁRÁNAK LEVELE A MINISZTERHEZ AZ 1848-AS EMLÉKÉV MEGÜNNEPLÉSÉRŐL Miniszter Úr! Mellékelten tisztelettel megküldöm szakmai bizottságunk 48-as centenáriumi albizottságának előadói tervezetét, a következő megjegyzéssel: 1. A tervezetből elsősorban megvalósítandó feladatoknak az előadás-sorozatot, az előadások vezérvonalának elkészítését, a családi könyvtárak megszervezését és a vándorkiállítások, tanulmányutak hálózatát tartjuk. A családi könyvtárak alapanyagát a Budapest kiadóvállalat „Magyar Műveltség Könyvtára" című sorozatának kötetei adják, a sorozat további köteteinek szerkesztését a Tanács vette gondjaiba, és igyekszik á kultúra egészét felölelni keretében. 2. Az előadások eredeti, húsz előadásra tervezett javaslata után célszerűbbnek látszott egy sűrítettebb tervezet (hat előadás) elkészítése. Ezt a rövidebb tervezetet Elnöki Tanácsunk június hó 27-i ülésének módosító megjegyzéseivel küldjük meg. Az előadói tervezetet a maga egészében alkalmasnak találtuk gondolatok ébresztésére, ezért a fentieknek, mint megvalósítandó feladatoknak a kiemelésével, egészében mellékeljük. Kiváló tisztelettel Dr. Barczán Endre s. k. főtitkár Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-108 915-1947. 262/B Budapest, 1947. július 25. AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS SZAKMAI BIZOTTSÁGA 48-AS ALBIZOTTSÁGÁNAK JAVASLATTERVEZETE AZ 1848-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSÉRE A szabad művelődés lényegében önművelést jelent. Feladata tehát nemcsak az, hogy művelődési tételeket és tárgyakat juttasson a művelődésre rászorulókhoz, hanem talán még ennél is fontosabb feladat az önművelés vágyának felébresztése. A munka így szélesebb körű, nagyobb, viszont a kellő eredményt csak ezen az úton tudjuk elérni. A szabad művelődés szervezetének eddig úgy a város, mint a falu vonalán végzett munkája, valamint ezen munka eredményei kultúránk szempontjából máris számottevőek. Kétségtelen azonban, hogy a művelődés kérdésének falusi vonalán vannak még megoldásra váró feladatok. Ezeknek kibontakozására és levezetésére kínálkozó alkalom lesz 1848. centenáriuma. Alapfeladataink Az a munka, amelyet a szabadművelődési ügyvezetőnek egy-egy falun (tanyán) belül el kell végezni, olyan méretű és fontosságú, hogy lebonyolításához, eredményeinek biztosításához nemcsak valamennyi ez irányban számottevő kul túrtényező bekapcsolására van szükség, hanem arra is, hogy az ügyvezetők mellett kitermelődjék az a népi vezető réteg, amely kezdetben természetesen az ügyvezető irányításával, később azonban mind nagyobb és nagyobb önállósággal megvalósítsa az Öntevékeny társadalmi kultúrmunkát, vagyis az önművelés állandósuló folyamatát. Ezek az önművelésen keresztül magasabb kultúrfokra vezető munkafolyamatok két egyidőben megvalósítandó csoportra osztják feladatainkat. Az egyik irány mondhatnánk tárgyi előkészítést ad. Ide tartoznak az emlékévet bevezető tanfolyamok, illetve előadás-sorozatok, a családi könyvtárak, a kiállítások és a tanulmányutak. A másik irány inkább lelki és társadalmi vonatkozású. Ennek célja a már elért eredmények biztosítása és a további munka határozott alapokon való megindítása. Munkaközösségek kialakítása szükséges ugyanis, amely munkaközösségek arra lesznek éppen hivatva, hogy az előbbiekben említett tényezők hatásának állandósulását elősegítsék, tehát kezdő fokon kitermeljék az ügyvezető segítőtársait, a továbbiakban pedig kiépítsék a népi önművelődés kiteljesedését. Ez a Ret út természetesen egyidejűleg kell hogy induljon, és párhuzamosan kell hogy haladjon.
