Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1948 VII. AZ 1948-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSE

ünnepelni március 15-ét éspedig olyképpen, hogy az itt rendezendő ünnepségekbe bekapcsoljuk és meghívjuk azoknak a városoknak és községeknek a küldöttségeit, amelyek Petőfi életében szerepet játszottak, pl. Apostag, Dunavecse, Kunszentmiklós, Debrecen, Félegyháza, Vác, Pápa stb. Be akarunk kapcsolódni a Budapesten rendezendő ünnepségekbe is olyanformán, hogy fáklyás stafétát indítanánk a budapesti ünnepségekre, amely felkeresné a Pilvax kávéházat, a Kerepesi temetőben Petőfi szüleinek és Petőfi jelképes sírját, majd innen vinné a fáklyát a Petőfi-szoborhoz, illetőleg oda, ahol a fő ünnepségek lezajlanak, jelképezvén, hogy a ragyogó csillag, amely 100 évvel ezelőtt bevilágította a magyar eget, Kiskőrösről indult el. 1948. július 31-én, Petőfi halála napján, országos ünnepségeket kívánunk rendezni Kiskőrösön. Ez a nap kiválóan alkalmas erre, sehol másutt ilyen ünnepségek nem lesznek akkor, nyár van, az elszállásolás a legkönnyebben megoldható, és így nagy tömegeket el tudunk helyezni. Az erre vonatkozó terveink és elképzeléseink még csak nagy vonalakban vannak meg. A János vitéz szabadtéri előadására gondolunk például, a Nemzeti Színház művészegyüttesének a közreműködésével. Az előadás megtartására kitűnő szabadtér kínálkozik a község központjában. Népi bemutatók, rádióközvetítés, filmfelvételek stb, szerepelnek terveink között. Mindenesetre nagy tömegeket fogunk ekkor Kiskőrösre vonzani, így tervbe vettük olcsó különvonatok beállításának a megtárgyalását a MÁV-val stb. Ugyanis az ekkor rendezendő ünnepségeket több napra is tervezzük. A közönség érdeklődését a rádióban megtartandó sorozatos előadások beiktatásával kívánjuk felkelteni és ébren tartani Kiskőrös iránt, a Szabadságév egész folyamán. Fentebb említettük, hogy külföldi látogatókra is számítunk. Ezek, de minden valószínűség szerint a belföldi látogatók is nem csak az ünnepségek alkalmával fogják felkeresni a költő szülőhelyét, hanem az egész Szabadságév folyamán állandó idegenforgalomra számítunk. Hiszen csak az iskolák tanulói nagy tömegekben csoportosan fognak jönni Kiskőrösre, azonkívül a szervezett munkások kulturális osztályai is bizonyára tömegesen és folyamatosan meglátogatják a költő szülőhelyét, az egyéb látogató csoportokon kívül. Ezeket a külföldi és belföldi látogató tömegeket azonban nem fogadhatjuk a háború alatt teljesen tönretett vasútállomással, amely ma romhalmaz; nem fogadhatjuk így a köztársaság elnökét és a magyar kormányt sem. De nem fogadhatjuk a külföldről idesereglő látogatókat sem, akik a vonatról leszállva szerzik az első benyomást. Ha ezeket a látogatókat a vonatról leszállásuk alkalmával mindjárt egy romhalmaz fogadja, 3 évre a háború befejezése után, önkéntelenül is az a gondolat ébred fel a lelkükben, hogy a magyarok még annyira sem becsülik a legnagyobb és világszerte legjobban ismert költőjük szülőhelyét, hogy legalább erre az alkalomra felépítették volna az állomást? Feltétlenül szükséges tehát, hogy 1947 karácsonyára a tervbe vett új vasútállomás minden körülmények között felépüljön! Ugyanezért helyre kell állítani a jelenleg ugyancsak 3 év óta tető nélkül álló polgári iskolát, ahol annak idején a látogatókat kívánjuk majd turistaszálló-szerűén elhelyezni. Ezeknek az épületeknek a kellő időre való felépítése és rendbehozása az illetékes hatóságok sürgős feladata lesz. Kérjük miniszter urat, hogy ilyen irányú kérelmünket annak idején hathatósan támogatni szíveskedjék. A felsorolt teendőkön kívül számos olyan feladat elvégzése is elkerülhetetlen, amely már a mi vállainkra nehezedik: utcák csinosítása, kövezése, parkok rendbehozása és létesítése, Petőfi Múzeum létesítése a szülőháznál és sok más egyéb - helyszűke miatt - fel nem sorolható feladat, melynek teljesítése elől nem zárkózhatunk el. Ugyancsak nagy feladat maguknak az ünnepségeknek megrendezése és finanszírozása is. Úgy a község, mint az ország jó hírneve érdekében. Ezeknek a feladatoknak a megoldásához pénzre van szükségünk, amit községünk szegény háztartása nem tud biztosítani. Ezért máris miniszter úrhoz fordulunk azzal a kéréssel, hogy bizottságunk működésének és feladataink elvégzésének lehetővé tételére részünkre megfelelő pénzsegélyt kiutalni szíveskedjék. Jelentésünk tudomásulvételét és kérelmünk teljesítését kérve vagyunk: A KISKŐRÖSI 48-AS PETŐFI EMLÉKBIZOTTSÁG Pesti László s. k. Vékony Benjámin s. k. főtitkár elnök Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-73 194-1947. A felterjesztést Kiskőrös körzet szabadművelődési felügyelője továbbította a miniszternek.