Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1946-1948 VII. AZ 1948-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSE
tesse magát Pécs ifjúsága a Duna-Tisza csatorna építési munkásbrigádjaiban. Az összes, iskolai és iskolán kívüli szervezeteket magában foglaló Pécs városi ifjúsági 48-as bizottság végleges megalakulása május 2-án történik meg a szabadművelődési felügyelő kezdeményezésére. A Magyar-Szovjet Műv. Társaság, a Munkás Kultúrszövetség és a Batsányi Társaság irodalmi pályázatot ír ki, amelyen novella, vers, színdarab formájában kidomborított 48-as események, történések, eszmények nyernek jutamazást. A Batsányi Társaság méltó megemlékezésül az 1948. évi márciusi számát teljesen a 48-as események méltatására fogja szentelni. Helyi viszonylatban a Munkás Kultúrszövetség a Magyar-Szovjet Műv. Társaság és a két MADISZ kulturális csoportjaival, 43 sejt részvételével nagyszabású színjátszási, szavaló, énekkari, zenei és szólózenei kulturális versenyt rendez vándordíjakkal és örök tulajdonba átmenő emléktárgyakkal, kitüntetésekkel. A Baranya megyei FISZ és NISZ nagyszabású gyűjtéseket indít a három pécsi népi kollégium élelmezési ellátásának biztosítására vármegyeszerte. Autókon szállnának ki kultúregyüttesekkel, és műsorral hálálják meg a falubeliek adakozását. Azonkívül a pécsi ifjúság közös gyűjtést és rohammunkát vállal a Pécsett létesítendő ifjúsági szálló berendezésének megszervezése végett, mert a helységet a város polgármestere már biztosította. A Munkás Kultúrszövetség irodalmi és művészeti őstehetség-kutató versenyeket rendez, melyeken a munkásság eddigi hallgató és rejtett tehetségeit akarja a nagy nyilvánosság elé állítani, és a tehetségüket szakszerűen továbbfejlesztő illetékes intézményeknek átadni. Ebben a nemes munkában és versenyben a városi szabadművelődési felügyelői hivatal a különböző társadalmi szervezeteket tanácsokkal és útmutatásokkal, valamint erkölcsi súlyával támogatja, és arra törekszik, hogy a szervezetek lehetőleg közös összefogással igyekezzenek munkatervüket létrehozni és végrehajtani. Tisztázat. - UMKL XLX. I-l-i-70 116-1947. Az iratra kézírássál feljegyezve: „Tudomásul vettük a/a Bp., V. 28. K. Szathmáry" 258 Szekszárd, 1947. április n. n. TOLNA VÁRMEGYE SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐJÉNEK JELENTÉSE 1848 MEGÜNNEPLÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEIRŐL Az 1848-as bizottságok megalakulásával kapcsolatosan bizonyos nehézségeket és húzódozásokat tapasztalok. Ez a nehézkes húzódozás lehetséges, hogy csak lokális jellegű, de ez esetben is elmélkedésre indít ifjúságunk szétziláltsága folytán. Gondolkodva a lépten-nyomon elém bukkanó nehézségek felett, hosszas mérlegelések után tisztelettel felterjesztem a következő elgondolásomat szíves mérlegelésre és esetleges felhasználásra: 1. Az országos bizottság terveit konkréten bár nem ismerem részleteiben, csupán körvonalazva, mégis úgy vélem, hogy az ifjúság lekötése céljából szükséges lenne „1848-as munkakönyvek" forgalombahozatala. A munkakönyv két lapból állana. Egyik része tartalmazná pontokba szedve az országos elnökség kívánalmait (Duna-Tisza csatorna, kulturális teljesítmények, mint kiállítás rendezése stb. stb.) a másik rész a lokális jelleggel elvégzendő munkát így Tolnában, Sió szabályozás, városunkban a park rendbehozatala stb. stb. 2. Egyszerűség kedvéért az 1. pontban írt munkakönvyvecske két párhuzamosan futó rovatot tartalmazna. Az első rovaton az elvégzendő feladatok pontokként! felsorolásával kapcsolatosan az ifjú részéről a felajánlott munkaórákat, más részében a tényleg elvégzett munkát. Ezt az igazolásokat a helyi bizottság végezné. (Parkrendezésre felajánlott 100 munkaórát, tényleg teljesített 120 vagy 80 órát.) A túlórázás külön jutalmazandó lenne egy országos verseny keretében, mondjuk arany, ezüst, bronz plakettal, mit országos ünnepség keretében lehetne az ifjaknak átnyújtani. A vállalt és teljesített munka csupán emléklappal lenne jutalmazandó. Lehetne a munkateljesítéssel kapcsolatosan bizonyos 200 vagy 300 órás cezúrát is kikötni, vagy esetleg versengésszerűen teljesen szabadjára hagyni. 3. A könyvecskék meghatározott árért kerülnének forgalomba a szabadművelődési felügyelők vagy közigazgatási hatóságok útján, itt történnének a felajánlott munkateljesítmény-előirányzatok is hivatalosan cégjegyezve. A könyvecskék mondjuk 1 forintos árának az 50%-a helyi adminisztráció költségeit fedezné, a másik 50% az országos központ céljait szolgálná (emléklapok, plakettek stb. elkészítésére.)
