Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1948 VII. AZ 1948-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSE

szabad a nagy súlyt fektetni, hanem vagy olyan maradandó művek és alkotások létrehozására, amelyek a magyar lélekben tovább hatnak és eredményeket teremtenek, vagy legalábbis olyan szellemi tartalmak feltárására és tudatossá tételére, amik tanulságukkal mélyebb, távolabbi hatásokat érlelnek. Még a látszólag külsőséges ünnepi kereteknek is helyi hagyomány, a szellemi továbbélés hitelét kell biztosítani. Ebben az elgondolásban állítottuk össze a mellékelt vázlattervezetet az 1948-49-es kettős emlékév ünnepségeihez. A tervezet rugalmas, egyrészt csak a legkiemelkedőbb pontokat tartalmazza, másrészt olyan lehetőségeket, amelyek kidolgozásuk során még módosulhatnak, vagy alkalmasabbaknak helyet adhatnak. Figyelemmel azonban az előbb felállított követelményekre, feltétlenül szükségesnek látszik, hogy az emlékév előkészületi munkálatai máris meginduljanak és ehhez a meginduláshoz szükséges az előttünk álló lehetőségek némi áttekintése, amit a tervezet próbál összefoglalni. Természetesen a tervezés végleges formában csak más illetékes szervek (Tájékoztatásügyi Minisztérium, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Tudományos Akadémia, egyetemek és főiskolák, kiadóvállalatok stb.) bevonásával s az elgondolások összhangba hozásával történhetik meg. Az erre irányuló tárgyalások megindításához azonban szükséges, hogy a székesfőváros a maga részéről is megtegye a kezdeményező lépéseket, és hogy ezek a kezdeményező lépések a székesfővároson belül határozott egységes elgondolás alapján történjenek. Budapest székesfővárost hivatottnak érezzük arra, hogy az 1848-49-es emlékév előkészítésére a kezdeményező lépéseket megtegye. Az 1848-49-es szabadságmozgalmak lényegükben Budapesten indultak ki, maga a szabadság születésnapja nemcsak véletlenül zajlik le Pesten, hanem amint a gondolat erjedésének színtere volt, ugyanúgy a sikerre vivésnek számottevő tényezője lett különösen azáltal, hogy Pest város hatósága 12 pont elfogadásával és a népakarat határozott elismerésével a vértelen forradalom diadalra jutását szolgálta. A közcsendre ügyelő bizottmány, amely az alkotmányos szervek megszületéséig a szabad Magyarország legfőbb szerve volt, határozottan a városi hatóság keretében alakult, feje Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere volt, s így az új népi magyar állam első lépését Pest város hatóságának segédkezével tette meg. A székesfőváros tehát nagynevű elődök emlékének hódol, és az országban a százados fejlődés parancsolta hivatása felől tesz tanúságot, amikor az 1948-49-es emlékév előkészítését a maga részéről már most megkezdi, minek alapján rövid idő alatt további részletes előterjesztéseinket meg fogjuk tenni. A megemlékezések között főként a határozott ünnepi, alkalmi jellegűek szerepelnek, míg az ünnepi esztendők gondolatköréből fakadó, általánosabb jelentőségű szervezések, elsősorban a nép, a társadalom szellemi irányítása, a szabadságharc eszmevilágában való nevelése, az akkor életre hívott eszmények síkjára emelése a teendők külön csoportjaként jelentkeznek. Ezek egyik ágazatát az iskolán kívüli népművelés fogja ellátni, részletes munkatervével. Természetszerűleg ugyanide vág az iskolák szerepe az ünnepi esztendőkben, nem is annyira a külső, formai ünnepségekben, amelyekben résztvételük eléggé világos, hanem az ünnepi esztendők megszólaltatása a nevelési feladatok között, aminek két egész esztendőt magába ölelően tervszerűnek, a magasabb nevelési eszményekkel összhangban céltudatosnak és a történeti visszaemlékezésen felül korszerűnek kell lennie. További elgondolások kezdeményezése, esetleg az illetékes szerveknél való nyomatékos szorgalmazása ugyanennek a fővárosi feladatkörnek részei lehetnek, átfogóbb alkalmazásban. A gyakorlati megvalósítás szempontjai szerint csoportosított tervezet főbb javaslatai a következők: I. Kiállítások 1. Március 15. kiállítás a Nemzeti Múzeumban. A szabadságharc teljes emlékanyaga. 2. Dokumentáris kiállítás az Iparművészeti Múzeumban másolati anyaggal, oktató, nevelő céllal. (Dózsa, erdélyi szabadságharcok, Thököly, Rákóczi, Martinovics, 1848-49. Kossuth tervei, munkásmozgalmak, forradalom és ellenforradalom.) 3. Magyar művészet 1848-ban. (Székesfővárosi Képtár). 4. Magyar művészet 1948-ban. (Altalános kiállítás nagy díjakkal.) 5. Könyvkiállítás a Fővárosi Könyvtárnak a szabadságharcra vonatkozó könyvanyagából. 6. Petőfi kiállítás a Petőfi-házban. //. Művészi alkotások, emlékművek 1. Nagy emlékkandeláber a Nemzeti Múzeum lépcsőpárkányán. (Ünnepi bronzedény, Petőfi-felirattal, különleges gázvilágítással.) 2. Emléktáblák elhelyezése, a fővárosnak a szabadságharcban szerepet játszó épületein. 3. Nagy Szabadságharc-emlékmű tervezése és alapkőletétele Szabadságharc-emlékliget formájában (középen oltárszerű főemlék, körülötte kisebb emlékoszlopok a szabadságharc hőseinek, az egész zárt kertészeti keretben különálló kertegységként.)