Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1948 VII. AZ 1948-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSE

estek, emlékülések, ünnepi játékok, hangversenyek, dalosversenyek, állami színházak vendégjátékai­nak rendezése, támogatása, illetőleg irányítása. 7. VIII. ügyosztály és Országos Szabad Művelődési Tanács. A reformkor és a szabadságharc ese­ményeit ismertető tanfolyamok és munkaközösségek szervezése. A 48-as eseményekkel kapcsolatos népkönyvtári könyvek kiadása. Műsoranyagok gyűjtése, íratása és kiadása. „Családi könyvtár" kiadása. 8. IX. ügyosztály. Emlékversenyek, országos sportünnepségek, sportkiálíírások rendezésének elő­készítése és támogatása. 9. X. ügyosztály. Külföldi kulturális intézményeink ünnepi megmozdulásainak központi irányítása, megfelelő anyaggal való ellátása (az idegenben élő magyarság testületi szerveinek bevonásával). Idegen­nyelvű kiadványok készítése (pályázatok stb.). Az emlékév iránt érdeklődő, illetőleg az 1848-as esemé­nyekkel kapcsolatban álló országok kulturális intézményeinek tudományos és művészeti anyaggal való ellátása (a több irányú kezdeményezést összefogó szerkesztőbizottság szervezése). Külföldi előadó­körutak rendezésének előkészítése. Kiadmányozott fogalmazvány. - UMKL XIX. I-l-i-44 983-1947. („K. Gombos, III. 13.") A programtervezetet véleményezés végett az ügyosztály megküldte az Országos Szabad Művelődési Tanácsnak, Az Országos Szabad Művelődési Tanács válasza: „A bennfoglaltakat konferencián ismertettük. A konferencia határozata alapján megalakult 48-as Centenáriumi Albizottság alapos tárgyalások után részletes tervezetet készí­tett a megünneplésre. Terveit külön iratban küldjük át. Barczán Endre, az Orsz. Szabad Műv. Tanács főtitkára." 255 Budapest, 1947. április 22. BUDAPEST ALPOLGÁRMESTERÉNEK JELENTÉSE A TÁJÉKOZTATÁSÜGYI MINISZTERNEK AZ 1848-AS CENTENÁRIS ÉV PROGRAMJÁRÓL Miniszter Űr! Budapest székesfőváros, mely az 1848-as forradalmi mozgalmak megindítója, a legfontosabb ese­mények színhelye s az egész korszakos jelentőségű átalakulás középpontja volt, sokszorosan átérzi kötelességét, hogy az 1848-49. szabadságharc százéves évfordulóján méltóan kell megemlékeznie a nagy elődökről, akik egy szabad, a társadalmi igazságra építő, az emberi jogok teljességéért harcoló Magyar­ország alapját rakták le. Lerakták egy ellenséges, eszmék megfojtására törekvő világ közepette azokat az alapokat, amelyeken csak ma, egy évszázad után kezd a szabad magyarok igaz országa megépülni. Nem kétséges, hogy a magyar államszervezet és a magyar társadalom megemlékezésének sorában igen számottevő szerepet kell a székesfővárosnak elfoglalnia, nemcsak a vázolt történeti jelentőség he­lyes mérlegeléséből kiindulva, hanem azért is, mert mint az ország szellemi életének és minden társa­dalmi megmozdulásának mai legfőbb színtere minden bizonnyal Budapesten kell a megemlékezések legjavának lezajlania. Áz ország népe határozott várakozással tekint az elkövetkező jubileumi évek elé, és úgy érezzük, megkívánja a megemlékezés vonzó formáit. Vannak iparágak, amelyek fellendülést éppen ezeknek az éveknek fokozott forgalmától várnak. Természetesen a megemlékezéseknek mindig számot kell vetniök a mai idők követelményeivel s a külsőséges ünnepségek háttérbe szorításával a szellemi tartalmak erkölcsi tanulságai, a száz év előtti szabadságeszmények máig eleven tanítása, a közjavát és előbbrevitelét szolgáló maradandó alkotások megvalósítása lehetnek minden ilyen jubileumi emlékezés vezérlő gondolatai. Tárgy: Az 1848-49-es emlékév előkészítése 1948-ban lesz 100 éves évfordulója a magyar szabad ságeszme korszakos megvalósulásának, a ma­gyar népi állam első testetöltésének és a magyar szabadságharcban tetőződő kibontakozásának. Az eseményeknek az általános köztudatban gyökeredzése felment minden indoklás alól, hogy mennyire lényeges ennek a mély jelentőségű évfordulónak széles körű, országos megünneplése. Csupán annyit kell megjegyezni, hogy ilyen évfordulók eleven bekapcsolása a jelenbe, közvetlen összefüggések terem­tése a mai élettel nem csak azt a történeti tudatot erősíti, amely minden államélet megalapozottságában komoly szerepet játszik, hanem a jelen eseményeinek szükségszerű, a nemzetfejlődés helyes útját mutató eredetét igazolja. Nem kétséges, hogy éppen ezek miatt a szempontok miatt nem külsőséges ünnepségek rendezésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom