Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1948 VI. A FILM A SZABADMŰVELŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN

Hivatali elődeimnek ilyen irányú kísérletei nemcsak a kellő anyagi alap előteremtésén és a háborús gyártási nehézségeken, hanem jó részben a felszabadulás ideje előtti illetékes kormányzati szerveknek azon a merev álláspontján hiúsultak meg, mely a mozgókép alkalmazásának lehetőségét csaknem kizárólag a szórakoztató jellegű ipari üzemek számára igyekezett fenntartani. Tárcám költségvetési keretében a fent vázolt cél megvalósítására megfelelő fedezettel nem rendelkezem és - tekintettel a szükséges felszerelések beszerzési árának újabb alakulására - nem is látom lehetségesnek azt, hogy ilyen tételt az állami költségvetésnek tárcámra eső részében biztosíthassak. Sem a szabadművelődési tevékenység, sem az ingyenes (népiskolai) oktatás kapcsán semmiféle címen, semmilyen díj nem szedhető, de ilyennek rendszeresítése az eszményi céllal nem is volna összeegyeztethető. A szabad művelődés és iskolai tanítás intézményes filmellátása viszont igen hatékony eszköz a közönség ízlésének fejlesztésére a hivatásos szórakoztató filmek iránt támasztott igények szempontjából, és így közvetve nagyban elősegíti hivatásos filmgyártásunk színvonalának emelkedését is, a filmre ránevelt közönség révén a hazai mozgóképszínházak látogatottságát is. A szabad művelődés filmjének hivatása gondoskodni arról, hogy a mozilátogatók széles tömegében népszerűséget biztosítson a jó és értékes filmalkotásnak. Ezért méltányos az, hogy a filmek a nép nevelését szolgáló, s jelentős fenntartási költséget igénylő, de üzleti hasznot nem hozó ágazata a szórakoztató üzleti filmiparban találja meg anyagi létalapját, és a film révén a néptől befolyó haszon parányi töredéke film alakjában ismét visszajusson a néphez és gyermekeinkhez. Dr. Keresztury Dezső s. k. Tísztázat. - UMKL XIX. I-l-i-33 360-1946. („L. Pogány, IV. 30., K. V. 2. KE" [Keresztury]) 232 Budapest, 1946. augusztus 8. BELSŐ FELJEGYZÉS A MINISZTER SZÁMÁRA A KÖZMŰVELŐDÉSI CÉLÚ FILMEK ANYAGI RÉSZESEDÉSÉRŐL A belügyminiszter úr által 271 999/1946. IV. sz. alatt megküldött és a mozgófényképüzemek engedélyezései által fizetendő 6%-os közérdekű szolgáltatás összegeinek felosztására vonatkozó minisztertanácsi előterjesztés tervezetével kapcsolatban a VII. ügyosztály tisztelettel kéri miniszter urat, hogy - amennyiben helyesnek látja - a Minisztertanácson az alábbi álláspontot érvényesíteni szíveskedjék: 1945. évi augusztus hó 14-én (31 963/1945. VII. sz. alatt) az akkori hivatali elődöm arra kérte a belügyminiszter úr hivatali elődjét, hogy a mozgófényképüzemek részéről kötelezően befizetett közérdekű szolgáltatás keretéből 3%-nyi részt, vagyis a szolgáltatások 1/4 részét a szabad művelődés és közoktatás filmcéljaira, az erre szolgáló intézményem ilyen irányú szükségleteire folyamatosan rendelkezésre bocsátani szíveskedjék. A belügyminiszter úr 1946. évi március hó 8-án (152 389/945. IV. BM sz.) válasziratában közöltek szerint „az összegek szétosztása felett a Minisztertanács rendelkezik, ennek következtében az átiratban megjelölt célokra nem áll módjában a 12%-os közérdekű szolgáltatásból részesedést biztosítani". Ennek alapján tettem 1946. évi május 2-án hasonló értelmű előterjesztést a Minisztertanácshoz. (33 360/946. VII. VKM sz.) A Minisztertanács akkor az összeg felosztásáig az ügyet időszerűtlennek látta és 1946. augusztus hó 1-i időpontig történő elhalasztás céljából a tárgysorozatról levette. A szabad művelődés dolgozói és az országnak főleg vidéken lakó minden néprétege a lélek formálására kiválóan alkalmas, legkorszerűbb eszköznek: a mozgóképnek rendszeres használatát nemcsak kéri, hanem a szó legszorosabb értelmében követeli. A háború pusztítása az iskolák oktatófilmellátását is annyira megbénította, hogy csak jelentős befektetéssel lehet újjáépíteni. Ennek keretében az új általános iskoláknak oktatófilmekkel való ellátása különösképpen kiemelkedő fontosságú feladata. Az iskolán kívüli nevelés filmellátását szoros kapcsolatba kell hozni az iskolai filmoktatással, a tudományos, művészeti és kutatóintézményeket, valamint külföldi kulturális intézményeinket is fokozatosan be kell kapcsolni a filmellátás kiépítendő kulturális rendszerébe. Mindehhez nagy befektetést igénylő gépekre, tudományos és technikai szempontból jól működő központi szakintézményre van szükség. A kulturális természetű filmügyek bevételt sehol sem biztosítanak, de ellátásuk elodázhatatlan közérdek. Tárcám költségvetése keretében az említett cél megvalósítására megfelelő fedezetet biztosítani nem állott módomban, és - tekintettel a szükséges felszerelések beszerzési árának újabb alakulására - nem is látom lehetségesnek azt, hogy ilyen hitelt az állami költségvetésnek tárcámra eső