Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 V. SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐSÉGEK, EGYESÜLETEK, SZERVEZETEK MŰKEDVELŐ TEVÉKENYSÉGE

'i0t " mas feladata betöltésére (intézkedésemre a Pest vármegyei felügyelőség vizsgálatot indított, majd leváltotta). Pilisszentkereszt és Pilisszántó teljes egészében szlováklakta község. Lakói nehéz sorban élő kisparasztok, főleg azonban fakitermelők, mészkőfejtők. A mindennapi élet nyelve: szlovák. Önmagukat azzal különböztetik meg a kitelepült szlovákoktól, hogy ők nem szlovákok, hanem tótok. A nemzetiségi kultúrautó indításával az a célunk, hogy meggyőzzük őket, hogy nyelvük szabad használatának a népi demokráciában immár semmi akadálya nincsen. Feladatunk felvilágosítani ezeket a kulturális szempontból elmaradott tömegeket nemzetiségpolitkánk lenini-sztálini szelleméről, amelynek értelmében, a kormányzat mindent elkövet, hogy népi kultúrájukat - haladó szellemű népi kultúrájukat - megismerjék, fejleszthessék. Nem a származás, csupán az osztályhelyzet választhat el bennünket. Ki dolgozó, ki kizsákmányoló - ez az egyetlen mérték, amelyet a szocialista szemlélet az emberek elbírálása kapcsán alkalmaz. A fent említett két község járási bizottsága, a pártszervezete - vezetői maguk is szlovákok - hálás köszönettel vették tudomásul a VKM kezdeményezését, és minden vonatkozásban megígérték támogatásukat. Mindkét helyen panaszkodtak a tantestületre. Megállapítottam, hogy a panaszok jogosak, és a pedagógusok itt szinte reakciós szigetet képeznek. Nemzetiségszemléletük - a fentebbiekből következik - ugyancsak soviniszta, reakciós. II. Június hó 26-án a szlovák nemzetiségi kultúrcsoport a VKM által kölcsönzött teherautón megérkezett Pilisszentkeresztre, illetőleg Pilisszántóra. A nemzetiségi kultúrautó a VKM és a Szlovák Szövetség nevében jelent meg e két helységben. Pilisszentkereszten mintegy 150 hallgató vett részt. Műsorunkat itt is, Pilisszántón is egyesítettük a jelenlévő postásszakszervezet kultúrgárdájának műsorával. így magyar és szlovák nyelvű műsort mutattunk be. A hallgatóságra láthatólag nagy hatással volt a saját anyanyelvén elhangzott különböző műsorszám. Szlovák, szovjet és magyar költők verseit hallhatták anyanyelvükön. Különösképpen nagy hatással volt rájuk a szlovák nyelvű bábjátékos műsor. Az Okos Katát és Répa c. bábjátékot mutatta be a Szlovák Szövetség bábjátékos csoportja. Jelenlevő gyermekek a műsorba beillesztett szlovák énekszámokat együtt énekelték a szereplőkkel. A magyarországi szlovákság történetében ez volt az első eset, hogy a magyar kormányzat közvetlenül szlovák kultúrértékeket vitt le a nemzetiségek közé. Ennek jelentőségéről szólottam magyar nyelven a hallgatósághoz, hangsúlyozva, hogy a szocializmus nemcsak mint dolgozókat, de mint nemzetiségeket is szabadsággal ajándékozta meg. Mindezt pedig felszabadítónknak, a nagy Szovjetuniónak köszönhetjük. Hasonló értelemben beszélt a Szlovák Szövetség titkára, Krajcsik Mihály a Szlovák Szövetség nevében. Ő is, én is hangsúlyoztuk, hogy vallják bátran, öntudatosan magukat szlováknak, gyermekeiket beírathatják szlovák iskolába, kollégiumba és a Pedagógiai Főiskola szlovák tagozatába. Hasonlóképpen folyt le az ünnepség Pilisszántón is, ahol kb. 200 hallgató jelent meg. III Június 29-én a szlovák kultúrcsoport a Nógrád megyei Felsőpetényben és Bánken szerepelt. Az előbbi mintegy 150 hallgató jelenlétében folyt le, az utóbbiban hasonlóképpen. A műsor itt már részben eltért a június 26-itól. Ugyanis a Nőtincs községben nyaraló tótkomlósi szlovák gyerekek kultúresoportja is szerepelt a szavalatokon kívül énekszámokkal és népitánc-bemutatókkal. Mindkét helyen igen nagy érdeklődés, megható figyelem kísérte a műsort, és meggyőződésem szerint fontos felvilágosító munkát végeztünk. Az elhangzott beszédek után arra kértek bennünket, hogy minél többször keressük fel őket. IV A Magyarországi Románok Kultúrszövetségének régóta esedékes újjáalakítása céljából utaztam le Békéscsabára, illetőleg Gyulára az MDP tömegszervezeti osztályának egy kiküldöttjével. A békéscsabai megyebizottsággal való tárgyalás folyamán megegyeztünk a kongresszus összehívásának időpontjában (július 17.), a küldöttközgyűlés tagjainak személyében, valamint a közgyűlés programjában. Minden románlakta község két-két küldöttet delegál. A vezetőség összetételét illetőleg elhatároztuk, hogy parasztokból és munkásokból álló elnökséget és választmányt óhajtunk. Ugyancsak megbeszéltük a szervezéssel kapcsolatos különböző reszortfeladatokat, melyekre felelőseket jelölünk ki. A július 17-én Gyulán megtartandó kongresszus három részből állana: 1. a tulajdonképpeni közgyűlés, 2.