Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

„Az új szabályozásnál vissza kellett állítani a liberális rendszer által helyesen felismert társadalmi elv érvényesülési lehetőségét, de attól a hibától mentesen, amely a liberális rendszer téves látásmódja következtében a sokrétű és egymásnak ellentmondó társadalmi munkát sorsára bízta." Az új szabályozásban tehát nemcsak a társadalmi szervek rendszerét kellett kiépíteni, hanem a hivatalos szervekét is, vigyázva egyfelől ezeknek a szerveknek szabatos megkülönböztetésére, másfelől azonban azok harmonikus összeműködésének lehetőségére is. A legfőbb társadalmi szerv - az Országos Szabad Művelődési Tanács - kiépítése olyként történt, hogy annak tagjaivá váltak a politikai pártok, a vallásfelekezetek, bizonyos szakszervezetek, a tömegszervezetek és a jelentős kultúrmunkát végző egyesületek, illetve más szervezetek, de tagjai ezeken kívül -egyéni kiválasztás alapján-az iskolán kívüli nevelési munkásságukkal kitűnő egyes személyek is. AR. 5. par.-a bevonja a Tanács munkásságába az egyes minisztériumok egyes képviselőjét is. A törvényhatóságonként felállított társadalmi szerv - a Kerületi Szabad Művelődési Tanács - szervezete lényegében az Országos Tanács rendszeréhez igazodik, a helyi követelményeknek megfelelő kisebb eltérésekkel. A kerületi tanácsoknál például a minisztériumi képviseletek analógiájára egyes helyi közigazgatási szervek - alispán, törvényhatósági jogú város polgármestere, tisztifőorvos, tankerületi főigazgató, tanfelügyelő, gazdasági, ipari, háziipari és szociális felügyelő - kaptak képviseletet a Tanácsban. A R. az országos és a törvényhatósági társadalmi szervek mellett községenként (városonként) is létesít társadalmi szervet a helyi tanácsok formájában, amelyek a felállítás elvi szempontjait tekintve szintén az Országos Tanácshoz simulnak, de természetesen még szűkebb keretűek, mint a kerületi tanács. Tagjai az utóbbiaknak a közigazgatási vonalon a megyei város polgármestere, a községi bíró, a községi (kör) jegyző, iskolák igazgatói és a városi tiszti-, illetve községi orvos, S mint ahogy az OSZMT a vallás- és közoktatásügyi miniszter - mint legfőbb hivatalos szerv tanácsadó szerve az iskolán kívüli nevelés minden kérdésében s ezekben véleményt nyilvánít, javaslatot készít s általában figyelemmel kíséri az iskolán kívüli nevelés ügyét, ugyanúgy ki van építve a kerületi és a helyi társadalmi szervek (a tanácsok) mellett egy-egy hivatalos szerv is: a felügyelők - mint az iskolán kívüli nevelés törvényhatóságonként felállított elsőfokú hatósága - és az ügyvezetők - mint helyi hivatalos szervek - intézményének felállításával. Elnök: Felkéri az értekezlet tagjait, ismertessék álláspontjukat és adjanak tájékoztatást azokról a szabadművelődési munkákról, amelyeket a saját hatáskörükben végeznek. Gárdonyi József a Földművelésügyi Minisztérium nevében örömmel üdvözli a szabad művelődés reformját. A két minisztérium a múltban is megtalálta az együttműködés alapjait, és az együttműködést továbbra is nem csak biztosítani, de mélyíteni is kell. Az együttműködés máris megindult, amikor az 500 községben rendezett mezőgazdasági tanfolyamok kulturális óráinak ellátását a közoktatásügyi minisztérium vállalta. Bejelenti, hogy a Földművelésügyi Minisztérium külön gazdasági népkönyvtárakat állított fel, és kéri a kultuszkormányt, hogy szervei útján igyekezzék azokat népszerűsíteni. A Közellátási Minisztérium kiküldöttje ismerteti a szabadművelődés ama feladatait, amelyek az ország ellátása és felesleges terményeinek értékesítés* terén mutatkoznak. Jelentőségben megnövekedtek a feladatok a földreform kapcsán. Nem elegendő az ismeretközlés, jelentős nevelő munkát kell ezzel kapcsolatban végezni, amely csak az együttműködés útján oldható meg eredményesen. A Közellátási Minisztérium a maga részéről örömmel illeszkedik a szabad művelődés keretébe. Padányi Lajos a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium képviseletében készséggel csatlakozik szakoktatási intézeteivel és tanári karával a szabad művelődés törekvéseihez. A minisztériumnak külön iskolán kívüli szakosztálya van. Különösen a szövetkezeti eszme terjesztése terén kéri a VKM támogatását. A kereskedelmi szakoktatás egyéb ágaiban is együtt kíván működni a VKMmal. Tímár Gyula vezérkari ezredes, a Honvédelmi Minisztérium megbízottja szintén az együttműködésre való készséget hangsúlyozza. Ismerteti azt a nagyarányú szabadművelődési tevékenységet, amelyet a Honvédelmi Minisztérium a tisztikarnak és a legénységnek demokratikus szellemben való nevelése terén végez. Dr. Keresztes Sándor, a Belügyminisztérium kiküldöttje elmondja, hogy a múltban a Belügyminisztérium nem foglalkozott szabadművelődési kérdésekkel. A régi tisztviselőknek demokratikus szellemben való átképzése kapcsán határozott feladatok mutatkoztak, és ezért kellett a Belügyminisztériumban e feladatok ellátására külön csoportot létesíteni. Fontosnak tartja a közigazgatási rendeletek és törvények népszerű ismertetését a széles néprétegek számára. Ezenkívül népszerű szakkönyvek íratását is tervezi a minisztérium, amelynek majd nagy hasznát vehetik a szabad művelődést irányító tényezők.