Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 V. SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐSÉGEK, EGYESÜLETEK, SZERVEZETEK MŰKEDVELŐ TEVÉKENYSÉGE

alapján készített tervek szerint végzi munkáját. Más csoportoknál viszont még mindig az ötletszerűség uralkodik. Túl sok a jótékony célú vagy más alkalmi rendezés, melyek a minőség és a komolyság rovására mennek. Ezeknek műsorát ugyanis legtöbbször oly gyorsan kell összeállítani, hogy az idő rövidsége miatt a szereplőknek komoly felkészülésre nincs idejük. Ezek a műsorok ennek következtében rosszul és silányan előkészítettek, vagy ami még rosszabb, ilyenkor jutnak szóhoz azok a tehetségtelen törtetők, akiket nem lenne szabad a közönség elé engedni. Ilyen rendezések sértőek a közönségre nézve is, arra a közönségre, amelynek éppen annyi áldozatosságára számít a rendező közösség. Felhívom a csoportok vezetőinek figyelmét, hogy amikor műsor-összeállítási nehézségeik vannak, forduljanak hivatalomhoz, mert mi nyilvántartjuk azokat a minőségi előadókat, akiknek kész műsoruk van. De ne csak a szórakoztatás és a műsorok rendezése kösse le a vezetők figyelmét. A helyes irányú politikai, gazdasági, társadalomtudományi és egyéb, ezekkel szorosan összefüggő tájékoztatást és oktatást is tekintsék nagyon fontos kötelességüknek. E cél szolgálatára legalkalmasabbak a tanfolyamok, előadfs-sorozatök vagy egyes előadások. Ezen a vonalon hivatalom mellett segítségükre van a székesfehérvári szabadegyetem (vezetője Mitnyán Mihály áll. gimn. tanár) és a Pedagógusok Szakszervezete 48-as bizottsága (vezetője dr. Benczúr Béla népi kollégiumi igazgató). A nyári időszakot feltétlenül használják ki az egyesületek az őszi idény terveinek elkészítésére. 2. A külföldi szerzők színműveinek előadása előtt a VKM VIII. főosztályához kell tájékoztatásért fordulni abban az irányban, hogy a szerző műve Magyarországon előadható-e vagy sem. A VKM VIII. főosztálya tájékoztatása nélkül külföldi szerző színműve - még ha oly ártalmatlan is - nem adható elő. Előző körlevelemben úgy tájékoztattam a közösségeket, hogy az előadási engedélyt a Külügyminisztérium kulturális osztályától kell kérni. Ezen tájékoztatásom szolgáljon módosításul. 3. Az Országos Természettudományi Múzeum Embertani Tára azzal a kéréssel fordul a kultúrcsoportok felé, hogy amennyiben földmunkálatok vagy építkezések alkalmából esetleges embertani leletekre, csontvázakra vagy koponyára bukkannak, azokat sértetlenül kíméljék meg és a leletről azonnal tegyenek jelentést vagy hivatalomhoz, vagy a székesfehérvári múzeum igazgatójának. A fenti munkálatok alkalmából előfordulhat egykori régészetileg jelentős temető leleteinek megtalálása, illetve feltárása. Tekintettel arra, hogy a magyar földön élt népiségek és különösen a kora Árpád-kori magyarság megismerése szempontjából a koponyák és csontvázak megmentése igen fontos, kérem a t. vezetőséget, hogy erről a közösség összes tagjait tájékoztatni szíveskedjék. Ivánka László s. k. szabadművelődési felügyelő Sokszorosított másolat. - UMKL XXII. 1-1-3425-1948. A körlevelet az Új Szántás szerkesztőségének küldték meg. 207/B Székesfehérvár, 1948. június n. n. A SZÉKESFEHÉRVÁRI SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐ KÖRLEVELE A MÁJUS-JÚNIUS HÓNAPOKBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL Még május hónapra visszanyúlóan a legteljesebb elismerés hangján kell megemlékeznem a vidéki rendőregyesület székesfehérvári tagozatának kultúrházépítő akciójáról, melyben tényleges munkával komoly segítséget nyújtanak, ül. nyújtottak a rendőrség tagjai és több fehérvári iparos. Ez a szépen kiépített kultúrház valóban otthona lesz annak az egészséges szellemű kultúrának, amely a rendőregyesület kebelében fejlődésnek indult, és már eddigi megnyilatkozásaiban is értékes és szép eredményeket hozott. A június havi művelődési események közül dicsérettel kell kiemelnem a következőket: A hangversenyek vonalán a rákospalotai Petőfi Kamarakórusnak az Állami Bőrgyár rendezésében megtartott énekkari hangversenyét, amely élő bizonysága annak, hogy komoly elszánással és komoly akarással a munkásság is eljuthat a legmagasabb zenei csúcsokig. A rákospalotai Petőfi Kamarakórus munkája és a székesfehérvári hangversenye is bizonyítéka ama felfogás helytelenségének, hogy a munkásság csak a könnyű, szórakoztató és művészi szempontból kevéssé értékes zenét szereti. Maga a munkáslelkület is ellentmond ennek, és mégis sokan vannak, akik ezt hangoztatják. A rákospalotaiak vendégszereplése még egy tanulságot ad számunkra: nagyon hasznos és értékes a munkás kultúrcsoportok kölcsönös vendégszereplése. Csoportvezetőink gondoljanak erre, és jövő évi munkatervükbe lehetőleg vegyenek fel egy-egy kölcsönös vendégszereplést.