Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1946-1949 V. SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐSÉGEK, EGYESÜLETEK, SZERVEZETEK MŰKEDVELŐ TEVÉKENYSÉGE
A fenti program értelemszerű alkalmazásával a felvidéki magyarok beilleszkedésének elősegítésére hasonló módon, de elsősorban a telepesek részére az alábbi helyeken rendezünk körzeti Áttelepültek Napját. Május 30-án Ugodon - Mayer József, Szabó Kálmán és Tamás Gyula (Beb). Június 6-án Városlődön - Tóvári Lajos, Klimon János és Kocsis Antal. Beilleszkedik a Tavaszi Vasárnapok programjába a következő két nagy 48-as ünnepség. Április 25-én Ácsteszéren - Országos Táncsics Emléknap. Június végén Siómaroson - Kossuth-nap. (Székely Endre) A nemzeti bizottságok és szakszervezetek által rendezendő május 1-jei munkaünnep művelődési műsorának kiválasztása érdekében ügyvezető úr és a szabadművelődési tanácsok működjenek együtt a rendezőkkel. A munkáspártok közeli egyesülése során egyes községekben párthelyiségek szabadulnak fel. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr rendelkezése folytán felhívom munkatársaimat, hogy az ilyen felszabaduló alkalmas helyiségeket igyekezzenek a pártokkal való egyetértő tárgyalás után a hatóságoktól művelődési célra biztosítani. Ilyen helyiségekben lehet elhelyezni kultúrházakat, előadótermet, olvasótermet, könyvtárat stb. Az illetékes megyei tényezőkkel ebben az ügyben érintkezést kerestem, s az a felfogás alakult ki, hogy a felszabaduló párthelyiségeket a megalakult egységes ifjúsági szerveknekjuttatják Ifjúság Háza céljára. Ez a megoldás is helyes, ezt is támogassák munkatársaim, mert az ifjúság úgyis művelődési otthont rendez be házában. Tehát akár az ifjúság részére, akár a helyi szabadművelődési tanács részére, de mindenképpen kulturális célra biztosítsuk az alkalmas épületeket. Az eredményről jelentést kérek. A vármegye alispánja a napokban hívta fel valamennyi kultúregyesületet a Magyar Művelődési Szövetségbe való belépésre. Az MMSZ megyei szervezkedését hivatalom is támogatja. Tagegyesületeinek szabadművelődési jogcímen való kedvezményes műkedvelői előadásait engedélyezi. Ismét szigorítanunk kell a szabadművelődési szervek kedvezményes műkedvelői előadásainak engedélyezését. Az utóbbi időben megint tömegesen kérték értéktelen fércművek, giccsek előadásának engedélyezését. Aki ilyent ad elő, az fizessen, annak nem adhatjuk oda védelmül a szabadművelődési tanácsok és ügyvezetők nevét. A jövőben csakis az Új Szántásban sorozatosan közölt, továbbá a Színjátszók könyvének darabjegyzékében szereplő műkedvelői darabok részére adunk ki kedvezményes játszási engedélyt. (Utóbbi könyvet megküldöttünk majdnem valamennyi ügyvezetőnek. Aki nem kapott ingyen, kaphat a Magyar Művelődési Szövetségtől, Budapest, Bajza u. 26.) Kivételt az új a jegyzékekben még nem szereplő, vitathatatlanul értékes darabok képeznek. Páldy Róbert s. k. szabadművelődési felügyelő A kiadmány hiteléül: Hegedűs Katalin s. k. Sokszorosított. - UMKL XXVII. 1-1-1438-1948. 204 Budapest, 1948. május 23. A PARASZTIFJÚSÁG ORSZÁGOS KÖZPONTJA FŐTITKÁRÁNAK LEVELE A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTERHEZ AZ EPOSZ ÉS A MINISZTÉRIUM KAPCSOLATÁRÓL Miniszter Úr! A felszabadulás után a magyar ifjúság elindult a nemzet és önmaga érdekében az egység útján. A reakció előretörése folytán azonban ez a kialakuló ifjúsági egység megbomlott. A létrehozott pártifjúsági szervezetek nagyrészt a reakció eszközei lettek. A magyar ifjúság egymás elleni testvérharcban forgácsolta erejét. Ezek a tények és három év sok más tapasztalata szükségessé tették, hogy a múlt legelnyomottabb rétege, a parasztifjúság erőit egyesítve valóban egységesen lépjen az építés és alkotás útjára. Ezért az 1948. március 16-án megtartott parasztifjúsági kongresszus alkalmával a négy ifjúsági egyesület - FISZ, NISZ, MADISZ és SZIM - egybeolvadt, s megszüntetve a pártifjúsági szervezeteket megalakította az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetségét, az EPOSZ-t.
