Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 V. SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐSÉGEK, EGYESÜLETEK, SZERVEZETEK MŰKEDVELŐ TEVÉKENYSÉGE

A PÉCS VÁROSI SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐ JELENTÉSE A MINISZTERNEK A PÉCSI MUNKÁS KULTÚRSZÖVETSÉG KULTÚRVERSENYÉRŐL Miniszter Úr! Hivatkozással a fenti számú miniszteri leiratra, tisztelettel felterjesztem a Pécs bányatelepi, megyei­kertvárosi kultúrverseny döntőjének eredményéről szóló jelentésemet. Augusztus 29-i felterjesztésem­ben jelentettem, hogy a bíráló bizottság a vitás ügy alapos kivizsgálása után úgy döntött, hogy még egy utolsó döntő előadást tartson a két egyesület, ugyanazzal a műsorral, ugyanazokkal a szereplőkkel. E határozat értelmében, amely fél nem jelenne meg a döntő színhelyén, a kijelölt időben - önként vesztesnek nyilvánítja magát. A döntő előadás színhelyén a megyeri-kertvárosi kultúrcsoport nem jelent meg, ezzel a határozat semmisségi alpontja értelmében Pécs bányatelep kultúrcsoportjának engedte át a pálmát. A döntőn hivatalomat Hunyady József szm. fogalmazó képviselte. A műsort pontosan betartották, egyedül Zola: Germinaljának előadónője betegedett meg és helyette Connys: Bányám c. regényéből mondott el [részletet] Balvin Veronka. A program legkiemelkedőbb és legértékesebb pontja az Ember tragédiája XV. színének bemutatása volt. A kitűnő szereplők közül is messze kimagaslott Ohlmüller Miklós, Lucifer megszemélyesítője. A jól pergő számokat jó képességű előadók tolmácsolták. A kellemes emlékű est műsorát Pinkóczy Károly tanító egészséges művészi érzékkel állította össze, melyet kb. 220-230 főnyi bányászközönség tapsolt lelkesen végig. Ezzel végérvényesen pont került a már régóta húzódó ügyre, a két munkás kultúrcsoport közt folyó áldatlan torzsalkodásnak. Szántó Károly s. k. szabadművelődési felügyelő Tisztázat - UMKL XIX. I-l-i-143 446-1947, Az ügyiraton található élőadói feljegyzés szerint „A Pécs bányatelepi Bányamunkások Szabad Szakszervezete f. évi július 16-án tiltakozó felterjesztést intézett a VKM-hez a Munkás Kultúrszövetség pécsi csoportja által Pé­csett rendezett kultúrverseny lefolyása és színvonala ellen. Az ügyosztály a felterjesztés kapcsán részletes jelentéstételre szólította fel Pécs thj. v. szm. felügyelőjét. A fel­ügyélő jelentéséből kitűnik, hogy a kifogás tárgyává tett és megóvott kultúrverseny döntőjét az érdekeltek közös megegyezésével megismételték. Az ügyosztály a szakszervezetet értesiti az ügy lezárásáról." Az értesítés jelzett iktatószámon elment. Budapest, 1947.. október 27. A MAGYAR DALOSSZÖVETSÉG BEADVÁNYA A MINISZTERHEZ MŰKÖDÉSÜKRŐL ÉS TERVEIKRŐL Miniszter Úr'! Tisztelettel előterjesztjük a magyar énekkari élet fejlődésképes megerősítésére és művészi nívójának emelésére vonatkozó tervezetünket, amely bár szellemi kultúránk mindig aktuális területét kívánja munkálni, mégis alkalmas arra, hogy mint „3 éves terv", forma szerint is beillesztést nyerjen a magyar kultúrpolitika ilyen irányú, megvalósítást váró tervezetébe. A Magyar Dalosszövetség, mint a magyar énekkarok minden rétegét - városi és falusi, polgári, munkás, egyházi, földműves és iparos dalköröket - magába foglaló országos szervezet, feltétlen hiva­tásának és kötelességének érzi, hogy a nemzet felemelkedését szolgáló munkából, a maga munkaterü­letén, 80 éves programjának és munkájának megfelelően, kivegye részét. A jövőt építő programunk lényege az, hogy rendszeres munkával, az elkövetkezendő három év alatt az ország valamennyi községében legalább egy népénekkar alakuljon, továbbá, hogy énekkaraink mindegyikét az .énekkari műveltség otthonává, a magyar népdal és az abból fakadó karirodalom isme­rőjévé, művelőjévé és terjesztőjévé tegyük. Egész tervezetünket abból a szomorú tényből kiindulva kellett elkészítenünk, hogy a háború pusz­títása nyomán az énekkari egyesületek túlnyomó többsége helyiségét, ingatóságait és kottatárát is elvesztette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom