Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

2.8 (1) Minden szabadművelődési kerületben szabadművelődési tanácsot (a továbbiakban: kerületi tanács) kell felállítani. (2) A kerületi tanács az iskolán kívüli nevelésnek a kerületet érintő minden kérdésében a felügyelő tanácsadó szerve; kerületében az iskolán kívüli nevelés állapotát figyelemmel kíséri, és a felügyelő felkérésére vagy saját kezdeményezéséből az iskolán kívüli nevelésnek a kerületet érintő minden kérdésben véleményt nyilvánít vagy javaslatot készít. Az iskolán kívüli nevelés országos jelentőségű kérdéseiben tett javaslatait a felügyelő útján, az iskolán kívüli nevelés terén tapasztalt és a felügyelő által nem pótolt hiányokra, illetve nem orvosolt hibákra vonatkozó észrevételeit pedig közvetlenül az Országos Szabad Művelődési Tanács elé terjesztheti. (3) A kerületi tanács a következő tagokból alakul: a) A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült politikai pártok, a vallásfelekezetek, a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete, a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége, a Magyar Parasztszövetség, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség és a Munkás Kultúrszövetség a kerület székhelyén valósággal működő szervezetének egy-egy kiküldött képviselője. b) Az alispán, a törvényhatósági jogú város polgármestere, a tisztifőorvos, a tankerületi főigazgató, a tanfelügyelő a gazdasági felügyelő, az ipari felügyelő, a háziipari felügyelő és a szociális felügyelő. (4) A kerületi tanácsot megalakulása után ki kell egészíteni: a) a kerületi tanács által megjelölt, a kerületben jelentős kultúrmunkát kifejtő társadalmi, tudományos, irodalmi, művészeti vagy ifjúsági egyesületek, illetve más szervezetek által kiküldött egy-egy képviselővel; b) a kerületben kifejtett iskolán kívüli nevelési munkásságukkal kitűnő személyek közül az egyéb címen tagok számát meg nem haladó számú taggal oly módon, hogy azok felét a kerületi tanács titkos szavazással választja, felét pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. (5) A kerületi tanács háromévenként újjáalakul. Ehhez képest tagjainak megbízatása három évre, a megalakulás után kinevezett vagy megválasztott tagok megbízatása pedig az újjáalakulásig terjedő időre szól. (6) A kerületi tanács elnökét és alelnökét saját tagjai közül titkos szavazással maga választja. (7) A kerületi tanács az ügyeket teljes ülésben és bizottságokban tárgyalja. A kerületi tanács tagjait az egyes bizottságokba szakműködésük figyelembevételével az elnök osztja be. (8) A kerületi tanács bizottságai: a) szak-, vagy szakmai bizottság, mely a tudományágak, az irodalom, a művészetek, illetőleg szakmák szerint albizottságokra oszolhatik; b) politikai bizottság; c) nevelési bizottság. (9) Ugyanazt az ügyet az egyes bizottságok saját szempontjukból külön-külön veszik tárgyalás alá. (10) A bizottságok elnökét a bizottságok tagjai szótöbbséggel választják. (11) A kerületi tanács munkáját az Elnöki Tanács irányítja. Az Elnöki Tanács tagjai: az elnök, az alelnök és a bizottságok elnökei. (12) A kerületi tanács ügyrendjét maga állapítja meg, és a felügyelő útján a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjeszti fel jóváhagyás végett. 3. § (1) A vallás- és közoktatásügyi miniszter minden községben (megyei városban) az illetékes felügyelő javaslatára szabadművelődési ügyvezetőt (a továbbiakban: ügyvezetőt) bíz meg, aki a község (város) területére kiterjedő, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által külön rendelettel szabályozott feladatkörét mint a felügyelőnek közvetlenül alárendelt szerv látja el. (2) A felügyelő a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulásával egyes városok vagy községek ügyvezetőit az egész járás területén vagy annak egy részén levő összes ügyvezetők irányításával bízhatja meg (járási ügyvezető). A járási ügyvezető jogkörének és működésének részletes szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter külön rendelettel állapítja meg. 4. § (1) Községekben, valamint megyei városokban községi (megyei, városi) szabadművelődési tanácsokat (a továbbiakban: helyi tanács) kell felállítani.