Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 IV. KEZDETI LÉPÉSEK AZ ANALFABETIZMUS FELSZÁMOLÁSÁÉRT

Az említettek miatt tehát az analfabétáknak a tankötelesekkel együtt történő összeírása nem vihető keresztül. Véleményem szerint a kérdés társadalmi szervek bevonásával lenne megoldható, erre vonatkozólag a Tanács javaslatát kérem. Kiadmányozott fogalmazvány. - UMKL XIX. M-i-225 669-1948. („K. Kerékgyártó, V. 11.") 148/C Budapest, 1948. május 13. AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCSNAK A MINISZTERHEZ KÜLDÖTT ÚJABB JAVASLATA AZ ANALFABÉTÁK ÖSSZEÍRÁSÁRÓL Miniszter Úr! A Tanács helyiségében megjelentek a mai napon az MNDSZ, FÉKOSZ, UFOSZ és a Pedagógus Szakszervezet képviselői az analfabéták összeírása tárgyában. Midőn mellékelten tisztelettel átteszem az értekezlet tárgysorozatát és javaslatait tartalmazó feljegyzést, valamint két kérdőívmintát, tisztelettel kérem Miniszter Urat, méltóztassék sürgősen utasítani a szabadművelődési ügyvezetőket, hogy f. évi május hó 27-ig vegyék fel a kapcsolatot az MNDSZ, UFOSZ, FÉKOSZ, EPOSZ és Pedagógus Szakszervezet képviselőivel, az Új Szántás januári száma alapján vagy az ebből készült különnyomat alapján ismertessék az analfabetizmus kérdését e szűk körű bizottság körében, majd a bizottsággal állapodjanak meg az analfabéták összeírását illetőleg. A következő eljárásmódot ajánljuk: Az ügyvezető és a felsorolt szervezetek l-l képviselője felosztják a községet kis területekre. Minden szervezet vállalja egy utcarésznek vagy 24-30 háznak (szóval a helyi viszonyok szerint) az összeírását. A mellékelt 1. sz. kérdőív mintájára az ügyvezetők, illetőleg a szervezetek akármilyen makulatúra papírból megfelelő példányszámú kérdőíveket sokszorosíthatnak (régi füzetek fél lapját, szóval mindenfélét fel lehet használni, fő szempont a papírral való takarékoskodás legyen). Természetesen az adatokat nem a bizottság 5 tagjának kell összegyűjteni, hanem a felsorolt szervezet 30-40 tagja vagy amennyi a munkához éppen szükséges. A gyűjtés történjék meg május 27-től június 2-ig. Nem kevés ez az idő, mert hiszen a munka ügyes felosztása esetén legfeljebb 15-20 ház esik egy gyűjtőre. Ezt a munkát két este elvégezhetik. Az ügyvezetők hívják fel a gyűjtőket a tapintatos eljárásra. Ne analfabéta-tanfolyamokról beszéljenek, hanem művelődési munkáról, művelődési körökről, hivatkozzanak szomszéd népeink munkájára, ahol külön megbecsültetés jár azoknak, akik felnőtt korukban pótolják gyermekkori, legtöbbször önhibájukon kívül történt mulasztásaikat. Az ügyvezető június 3-án tegye postára a 2. sz. (összesítő) kimutatás egyik példányát a vm. felügyelőnek, másik példányát az Országos Szabad Művelődési Tanácsnak címezve. Az ügyvezetők kilátásba* helyezhetik, hogy legalább 6000 analfabéta-tanfolyamot szándékoznak tartani ez évben a szabad művelődés szervei. A tanfolyamok 50 órásak, óradíjuk 10 résztvevőig 6,— Ft, 20 résztvevőig 10,- Ft. Nemcsak pedagógusok vehetnek részt az oktatásban, mert hiszen az a fontos, hogy a centenáris évben, de legalábbis a 3 éves terv keretében leküzdjük kultúrbotrány számba menő analfabetizmusunkat. A tanfolyamvezetők és a sikeres munkát végzők megjutalmazására is gondolunk. A nem pedagógus tanfolyamvezetők részére a MNDSZ nyár folyamán több országos tanfolyamot fog tartani. Miniszter Úr sürgős intézkedését kérve vagyok őszinte tisztelettel: Barczán Endre s. k. főtitkár Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-226 079-1948. 148/D Budapest, 1948. május 17. A SZABADMŰVELŐDÉSI ÜGYOSZTÁLY UTASÍTÁSA A SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐKNEK AZ ANALFABÉTÁK ÖSSZEÍRÁSÁRA Az Országos Szabad Művelődési Tanács kezdeményezésére a különféle társadalmi szervezetek megkezdték az analfabetizmus leküzdésének előkészítő munkálatait. Az ősszel meginduló szabadművelődési tevékenység (analfabéta-tanfolyamok) sikere érdekében felhívom felügyelő urat, hogy a szabadművelődési ügyvezetőket az alábbiakban tájékoztassa.