Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 III. A NÉPKÖNYVTÁRI HÁLÓZAT ÚJJÁSZERVEZÉSE

könyvnek. A katalógusok elkészítésére véleményem szerint nagyon alkalmasak lennének azok a fiatal írók, akiket a VKM a jelenben is foglalkoztat a vármegyék különböző területein. Ezek az írók, költők kiselőadásokon keresztül ismertetnék a könyv tartalmát a könyvtári órák alatt. Minden bizonnyal hasznos szolgálatot tenne ez a művelet újabb olvasótáborok megszervezésére. A körzeti könyvtárak felállításánál is használhatók az írók, akik a jó könyvtáros szakértelmével propagálnák a könyvet. Bács-Bodrog vármegye, mint az ország egyik legkisebb vármegyéje, mindössze 2448 kötettel rendelkezik. A megye lakossága nem érdeklődik az irodalom iránt, illetve a régebbi keletű könyveket nem olvassa. Az ifjúság köréből mutatkozik olvasási készség, de csak az új könyveket olvassák. Az egyes községekbe megérkező vándorkönyvtárakat valósággal „szétolvassák", különösen azokon a helyeken, ahol egyáltalán nincs könyvtár. Tizenkét ilyen község van a vármegyében, A meglévő, eléggé avult könyvtárak részére a felszabadulás óta mindössze 187 könyvet vásároltak. A községi elöljáróságok egyáltalán nem áldoznak a könyvekre. Népkönyvtárak alapítására lenne szükség s a régi anyag felfrissítésére. Abaúj vármegyében is hasonló a helyzet, bár ez a területi szempontból még kisebb vármegye jóval több könyvvel rendelkezik. A szikszói 2228 kötetes nagy könyvtár mellett 334 kisebb népkönyvtár működik. A legtöbb könyvtár régi, s a található könyvek szellemi értéktelensége miatt még a kevésbé igényes olvasókban sem tudja az érdeklődést felkelteni. A szűkszavú jelentésből alig tudhatunk meg valamit a könyvtárak forgalmáról s arról, hogy a megye lakossága minő könyvek iránt érdeklődik. Baja város körzetében a városi múzeum 5100 kötetes könyvtára jelentős. Ez a könyvtár három helyiségből álló, szép, világos olvasóteremmel áll a lakosság rendelkezésére. A látogatók száma állandóan gyarapszik. Mint minden régi könyvtárban, itt is sok a használhatatlan könyv, a tudományos anyag egyáltalán nem szolgálja a fejlődést. A főképpen szépirodalmi és ifjúsági könyveket tartalmazó Dózsa Könyvtár több mint egyezer kötetet tartalmaz, s szintén megfelelő helyen van. Az olvasók száma 60 százalékban tisztviselő, 25 százalékban diák, s csupán 15 százaléka munkás. A szépirodalom mellett érdeklődés nyilvánul meg a társadalomtudomány és politika iránt is. Itt is új művekre lenne szükség ahhoz, hogy az olvasók érdeklődése fellendüljön. Baranya vármegye felügyelőjének kimutatásából csupán annyit tudunk meg, hogy működési területén állítólag 124 könyvtár működik. A könyvtárak látogatása változó. A zavaros és szerintem teljesen hiányos kimutatás arról tesz bizonyságot, hogy a felügyelő nem sokat törődik a könyvtárakkal. Győr-Moson vármegye 119 ügyvezetője közül 63 küldött csak érdemleges kimutatást a területükön működő könyvtárak helyzetéről. A kimutatásokból megállapítható, hogy a megye területén a pannonhalmi 2000 kötetes könyvtár a legnagyobb, a tétszentkúti 11 könyvvel rendelkező könyvtárral szemben. A 63 ügyvezető összesen 9 638 könyvet számlált a működő könyvtárakban. A könyvek nagy részben használhatatlanok, ezért új könyvek beszerzésére lenne szükség. Számtalan községben érdeklődik a parasztság a haladó szellemű művek iránt. A vándorkönyvtárakat határtalan lelkesedéssel fogadják, s szinte kézről kézre adják a könyveket. Az elmúlt évben a kölcsönforgalom 51 380 könyv volt. Legszívesebben szépirodalmi és történelmi műveket olvasnak. Békés vármegye 168 nyilvános könyvtárat tart számon, 92 659 kötettel. Hogy mekkora a könyvek iránti éhség, a hitelesnek mondható statisztikából látjuk: Az elmúlt esztendőben 30 522 személy 133 959 könyvet olvasott, de volt olyan is, aki egy könyvet kétszer is elolvasott. A felügyelő jelentése szerint minden községben van könyvtár. A nagy olvasási kedv fokozására a közeljövőben az összes községeket vándorkönyvtárakkal látják el, ami azt jelenti, hogy állandóan új és új művekkel barátkozhat a falu népe. Jelenleg 18 községben működik a vándorkönyvtár. A baj az, hogy a könyvtárak állaga rossz, a korszerű könyvek száma még a demokratikus szervezetek könyvtáraiban is csekély. Nem elégítik ki az olvasók igényét, s csak nagyon kis számban képezik a demokrácia szellemét. Egy-egy könyvtár részére évente 50-60 új könyvet vásárolnak. A Békés megyei felügyelő is felveti a javaslatot, hogy jó könyvek kiválogatásával egységesített közös körzeti könyvtárat kell létesíteni. Több községben ismertető előadásokat tartanak a jó könyvek propagálására, de ez hiábavaló fáradozás, ha az érdeklődőknek nem tudnak adni az ajánlott könyvekből. Szatmár-Bereg vármegyéről is világos képet kapunk a könyvtárak helyzetéről. Az ügyvezetők 32 703 könyvet olvastak meg a 338 működő könyvtárban. A beküldött statisztika szerint ebben a megyében a könyvtárak helyzete kielégítő, állandóan fejlődő tendenciát mutat a megye lakosságának kulturális igénye. 1945 óta 138 új könyvtárat létesítettek, s örvendetes a kimutatásnak az a része is, amelyből megtudjuk, hogy 1944-ben a megye területén (2 j.) 96 könyvtár működött, 11 663 kötettel felszerelve. A mostani 32 703 kötet is mutatja a példátlan gyarapodást. A háború után a könyvtárak 95 százaléka megsemmisült. Ebből arra lehet következtetni, hogy csupa új könyvek gazdagítják a könyvtárakat. A VKM 24 vándorkönyvtára jól működik, s az Országos Népkönyvtárakat Szervező