Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

jogszabályokat, amelyeket hatályon kívül óhajt helyezni. A jogbizonytalanság elkerülésére ez az egyetlen mód. Erre egyébként az elnöki ügyosztály a már említett értekezlet figyelmét is felhívta, az ott elmondottakat azonban a népművelési ügyosztály most sem vette figyelembe. Farkas László s. k. Tisztázat. - Műv. Min. irattár. VKM. eln. o. 1603-1945. 4 Budapest, 1945. november 19. JELENTÉS A SZABADMŰVELŐDÉSI OSZTÁLY MUNKÁJÁRÓL ÉS FELADATAIRÓL Az úgynevezett iskolán kívüli népművelési ügyosztály csak nagyon későn, július 7-én kezdte meg működését az ügyosztály főnökének kinevezésével és megbízatásával. Az ügyosztály első dolga volt, hogy az iskolán kívüli nevelő munka számára új kereteket teremtsen és ezeket a kereteket új szellemmel töltse meg. A munka régi elnevezésével (népművelés) éppúgy szakítani kívánt, mint annak régi szellemével. 1. Az új keretek megszervezésénél abból a felismerésből indult ki az üo., hogy az iskolán kívüli kultúrmunka a társadalom öntevékenységén.alapszik - s ennek az öntevékenységnek a lehetőségét a demokratikus politikai fordulat csak még fokozottabb mértékben teremtette meg -, és hogy ebbe a munkába a hivatalos szerveknek nevelői szándékkal kell bekapcsolódniuk. Ennek megfelelően két vonalon folyó munka kereteinek a kialakítását látta szükségesnek az ügyosztály: egyfelől létre kellett hoznia a társadalom szabadművelődési munkájának eddig hiányzó, összefogó keretét, másfelől át kellett alakítania az iskolán kívüli nevelő-oktató munka eddigi hivatalos szervezetét. Az iskolán kívüli neveléssel kapcsolatos, eddig érvényben levő jogszabályok e tekintetben bizonyos felemás helyzetet teremtettek, s ennek következtében zavaros és ellentmondó képet mutattak. Ez a zavarosság a demokratikus politikai fordulat következtében élesebben domborodott ki, úgyhogy feltétlenül szükséges volt új, világos és a demokratikus fejlődésnek is megfelelő jogszabályokkal rendet teremteni az iskolán kívüli nevelés ügykörében. a) Az új felismerésnek megfelelően az ügyosztály legelső törekvése az volt, hogy világosan elhatárolja egymástól a társadalom szabadművelődési folyamatát és a hivatalos szervek által végzett iskolán kívüli nevelő munkát, és megteremtse a kettő kapcsolatát, a két szerv együttműködésének lehetőségeit. E cél érdekében nyomban működése kezdetén kidolgozta az Országos Szabad Művelődési Tanács felállítására vonatkozó rendelettervezetet, de az csak hosszabb tanácskozások és egyezkedések után jelenhetett meg október 14-én. b) A másik lépése az volt, hogy kidolgozta azt az új szervezeti szabályzatot, amely egyfelől továbbépíti a Szabad Művelődési Tanácsok rendszerét, s a Tanácsok felállítását törvényhatóságonként és községenként is elrendeli, másfelől az iskolán kívüli nevelés eddigi szerveit hatóságokká, ún. Szabadnevelési Felügyelőségekké szervezi át, s függetleníti eddigi közigazgatási (belügyi és tanügyi) kötöttségeitől (alispán, polgármester, tanfelügyelő). Az erre vonatkozó rendelet teljesen kész, Bereczky Albert államtitkár úr már ki is adta, de a hivatalos lapban még nem jelent meg. c) Ugyancsak a szervező munka programjához tartozott a Népművelési Tudományos Intézet feltámasztása és új alapokra helyezése, valamint a Népművelési Tudományos Társaság alapszabályainak átdolgozása és a Társaság újjászervezése az új alapszabályok értelmében. (Az Intézetet és a Társaságot a maga munkaközösségébe vonta az ügyosztály.) 2. Természetesen azt is világosan kellett látnia az ügyosztálynak, hogy az új keret magában véve még nem biztosítéka az új szellemnek. Az új munkához új emberekre volt szüksége. Ezért: a) a népművelési titkári megbízásokat az egész vonalon hatálytalanította, a megfelelő régi embereknek új megbízást adott, a legtöbb helyen azonban új, lehetőleg fiatal és demokratikus szellemű embereket állított munkába. A megbízást azonban mindegyikük számára ideiglenesen, csak az 1945-46. munkaévre szólóan adta ki, mert látni akarja, hogyan állja meg ki-ki az új idők próbáját. A hivatalvezetőket rendeletben hívta fel a törvényhatósági Szabad Művelődési Tanácsok ideiglenes megalakítására addig is, amíg az új szervezeti szabályzat erről a kérdésről véglegesen intézkedik; b) a Tolna és Baranya megye területére telepített székelyek részére külön és új népművelési hivatalt szervezett. A nagy kiterjedésű Pest vármegyét pedig három körzetre osztotta, külön hivatallal és vezetővel (Budapest központ, Cegléd és Kiskőrös kirendeltség). Új vezetőt kapott Pécs és Székesfehérvár