Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

3/C Budapest, 1945. november 13. ELŐADÓI JELENTÉS BERECZKY ALBERT ÁLLAMTITKÁRNAK A RENDELETTERVEZETRŐL Az iskolán kívüli nevelés újjászervezése terén az első lépést jelentő 12 100/1945. VKM sz. rendelet kiadása után múlhatatlanul szükség van arra, hogy egyfelől a társadalmi jellegű, másfelől a hivatalos szerveket törvényhatósági és helyi viszonylatban is kiépítsük. — Ebből a célból a VI. a. üo. az ide 1. alatt mellékelt rendelettervezetet készítette el, s azt a 2. alatt mellékelt indokolásával együtt bemutatta Bereczky Albert államtitkár úrnak, aki a rendelettervezet megbeszélésére 1945. október 30-án déli 12 órára értekezletre hívta meg Simon államtitkár urat, továbbá a keb. [kebelbéli] elnöki I., II. és III. ügyosztályok vezetőit. A VI. a. üo. az értekezleten elhangzott és elfogadott észrevételeknek megfelelő újabb rendelettervezet kidolgozására kapván felhívást, az ide 3. alatt mellékelt rendelettervezetet készítette el, s bemutatta Bereczky államtitkár úrnak, aki 1945. november 6-án megküldötte azt az előző értekezleten részt vett ügyosztályok főnökeinek és a Köznevelési Tanácsnak azzal a felkéréssel, hogy esetleges írásbeli észrevételeiket 1945. november 8-án délig juttassák el hozzá. A rendelettervezetre a mai napig az I. üo.-tóla 4. a, a III. üo.-tólaz 5. a és a Köznevelési Tanácstól a 6. a. csatolt észrevételek érkeztek. Az észrevételek beérkezte után a III. üo. főnökével, Kovács Máté min. tan. úrral folytatott személyes megbeszélés során az ügyosztályfőnök úr észrevételei kiegészítéseként leszögezte, hogy miután az észrevételekben hangoztatott elvi szempontjainak keresztülvitele olyan hosszabb előkészítést igényel, amelynek megtörténtéig az iskolán kívüli nevelés újjászervezése nem várhat, nem kifogásolja a tervezett rendeletet, és visszavonja az abban használt elnevezések elleni ellenvetését is ezúttal. Kiadmányozott fogalmazvány. - UMKL XIX. I-l-i-13 300-1945. („L. Gombos XI/13, K. 1945. XI. 13. B. A.") 3/D Budapest, 1945. november 18. A JOGI OSZTÁLY VEZETŐJÉNEK ÉSZREVÉTELEI A RENDELETTERVEZETHEZ Ez a rendelettervezet 5. §-ában hatálytalanítja az iskolán kívüli népművelésre vonatkozóan kiadott 118 615/1922. III. b, 132 243/1922. III. b, 150 772/1922. III. b és 30 773/1924. VIII. a számú rendeleteket, valamint „a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az iskolán kívüli népművelés ügykörében 1945. július hó 7. napjáig kiadott összes többi rendeleteit is". így a szóban levő rendelettervezet az iskolán kívüli népművelés területén teljesen új helyzetet szándékozik teremteni, s ennek következtében az iskolán kívüli népművelés egész szervezetének és egész működésének a tervezett rendelet életbe léptetésétől kezdve ezen a rendeleten kell alapulnia és felépülnie. Midőn tehát a rendelettervezetet jogi szempontból vizsgáljuk, a szövegezésnek csupán formai vizsgálatán felül azt a kérdést is mérlegelnünk kell, vajon alkalmas-e ez a rendelet arra, hogy azon, mint új és önálló jogszabályon, az iskolán kívüli népművelés egész intézménye felépüljön. A rendeletben előírni kívánt célokat, valamint azt, hogy miért van szükség az iskolán kívüli népművelés körében kiadott minden eddigi jogszabály hatályon kívül helyezésére, az ügyosztálynak a rendelettervezethez fűzött indokolása igyekszik megjelölni és megmagyarázni. Az indokolás szerint az iskolán kívüli népműveléssel kapcsolatos s jelenleg érvényben levő jogszabályok bizonyos felemás és ennek következtében zavaros és ellentmondó képet mutatnak. Feltétlenül szükséges tehát ezek helyett „új, világos és a demokratikus fejlődésnek is megfelelő jogszabályokkal rendszert teremteni" az iskolán kívüli népművelés ügykörében. Az ügyosztály véleménye szerint a jelenleg érvényben levő jogszabályok, bár erősen hangoztatják az iskolán kívüli népművelés társadalmi jellegét, a társadalmat a népművelési munkából fokozatosan, szinte teljesen kirekesztették. Szükséges ezért a népművelés területén a társadalom önálló működését biztosítani, s ezzel egyidejűleg szigorúan elkülöníteni az iskolán kívüli népművelésnek egyfelől társadalmi, másfelől hivatalos szerveit. Ennek az elkülönítésnek az ügyosztály véleménye szerint már magában az elnevezésben is élesen kifejezésre kell jutnia. Ezért a rendelet-