Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 III. A NÉPKÖNYVTÁRI HÁLÓZAT ÚJJÁSZERVEZÉSE

KARÁCSONY SÁNDOR, AZ OSZMT ELNÖKE MEGKÜLDI A MINISZTERNEK A NÉPKÖNYVTÁRAKRÓL ÉS A KÖNYVTÁRAK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL KÉSZÍTETT RENDELETTERVEZETET Vidéki utazásaink során lépten-nyomon szemünkbe tűnik a népkönyvtári hálózat központi megszervezésének szükségessége, a népkönyvtárak hiánya. Szakmai Bizottságunk Könyvtári Albizottsága dr. Sebestyén Géza osztálytanácsos úr alapos előkészítő javaslatai és az összes, népkönyvtárak szervezési problémáival foglalkozó társadalmi szervek képviselőinek többszöri tárgyalása alapján indítványt tett az Elnöki Tanácsnak a rendeletterv szövegére vonatkozóan. Az Elnöki Tanács május hó 30-i ülésén az indítványt elfogadta és a rendelettervet a mellékelten csatolt példány szövegezésében magáévá tette. A tervezetet illetékes elintézés végett tisztelettel átteszem Miniszter Úrhoz. Kiváló tisztelettel Tisztázat - UMKL XIX. I-l-i-82 037-1948. 121/B Budapest, 1946. június 2. AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS RENDELETTERVEZETE A NÉPKÖNYVTÁRAKRÓL ÉS A KÖNYVTÁRAK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL A Magyar Köztársaság kormánya ünnepélyesen kinyilatkoztatja, hogy a könyvtár a nemzeti nevelési rendszer lényeges és szerves alkotórésze: a dolgozó nép kulturális felemelésének és egyenjogúsításának az iskolával és a többi nevelési intézménnyel egyenrangú és egyenlő fontosságú tényezője. A Magyar Köztársaság minden polgárának nemcsak az iskolai alapműveltséghez, hanem a könyvtárak útján az állandó kulturális emelkedéshez is joga van, mégpedig földrajzi, anyagi és foglalkozási körülményeitől függetlenül. Éppen ezért a magyar köztársaság kormánya a könyvtárak létesítését és fenntartását közfeladattá nyilvánítja. A Magyar Köztársaság kormánya felhatalmazás alapján a fenti célok megvalósítása érdekében a következőket rendeli: L§ Abból a célból, hogy az ország minden lakosa egyformán olvasnivalóhoz jusson, egységes, az egész országra kiterjedő könyvtári hálózatot kell létesíteni. Az országos hálózat munkája a helyi könyvtárak, körzeti könyvtárak, országos szervek munkájából, továbbá a különféle fajú könyvtárak együttműködéséből áll. /. fejezet. Falusi népkönyvtárak 2. § (1) Minden 200-nál nagyobb lélekszámú község népkönyvtárat köteles létesíteni. A népkönyvtár fogalmába megfelelő olvasóhelyiség, könyvek és könyvtáros tartozik bele. (2) A népkönyvtár fenntartási költségeiről a község költségvetésileg köteles gondoskodni. Erre a célra lakónként legalább 50 fillért köteles a költségvetésbe felvenni. (3) A népkönyvtár létesítésére, amennyiben ez a község teherbíró-képességét meghaladja, a község állami kölcsönt, ill. államsegélyt kérhet. 3. § (1) Azokból a községekből, amelyeknek a lélekszáma a 10 000-et nem éri el, könyvtári körzeteket (továbbiakban körzeteket) kell alakítani. (2) Azt, hogy egy-egy körzet mely községeket foglal magába, a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. Karácsony Sándor s. k. elnök