Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 III. A NÉPKÖNYVTÁRI HÁLÓZAT ÚJJÁSZERVEZÉSE

A 3. § végén (2) bekezdésként felveendő lenne a következő szöveg: „(2) A Tanács közművelődési és népkönyvtári osztályának tagjai: a) az alább felsorolt intézmények kiküldött tisztviselői: Székesfővárosi Nyilvános Könyvtár, debreceni Közművelődési Könyvtár, szegedi Somogyi-könyvtár, Országos Könyvtári Központ, b) a Szakszervezeti Tanács kiküldötte, c) a magyar földmívelésügyi miniszter által a Tanács, első ízben az Országos Szabad Művelődési Tanács javaslatára a könyvtári szakemberek, valamint a könyvtárügy iránt érdeklődő személyek közül kinevezett tag, d) a. vallases közoktatásügyi miniszter kiküldötte." A 4. § (2) bekezdése helyére a következő szöveg lépne: „(2) A Tanács osztályainak élén az osztályelnökök állnak, állásuk ugyancsak tiszteletbeli. Az osztályelnököket a Tanács javaslatára annak tagjai közül három év időtartamára a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki." II Jelenleg könyvtáraink felett az állami főfelügyeletet a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége gyakorolja. Ezt a jogkört a rendelettervezet is meghagyná a Közgyűjtemények Orsz. Főfelügyelőségénél, ugyanakkor azonban az Orsz. Könyvtári Központot kivenné a Főfelügyelőség keretéből, s könyvtári ügyekben legfőbb véleményező szervként egy önálló könyvtári tanácsot hívna életre. így könyvtári ügyekben három szerv működnék egymástól függetlenül. Ennek a megoldásnak az eln. a) ügykör véleménye szerint igen súlyos következményei lennének. Gyakorlatban ugyanis a helyzet a következőképpen alakulna: Lenne egy szerv, a Közgyűjtemények Orsz. Főfelügyelősége, amely gyakorolná az állami főfelügyelet jogát. Ennek joga lenne az 1929. XI. tc. alapján a közkönyvtárakat ellenőrizni, jelentést kérhetne tőlük, meglátogatná őket stb. Hiába ismerné azonban az egyes könyvtárakat, véleményt ezek ügyében már nem nyilváníthatna. A véleményadás a Könyvtári Tanács feladata lenne. Ennek a szervnek viszont nem lenne joga arra, hogy az egyes könyvtárak ügyvitelébe stb. beletekintsen, a véleményadást a konkrét adatok nélkül végezné. Lenne végül egy lebonyolító hivatal, a Könyvtári Központ, amelynek semmi köze nem lenne a könyvtárak felügyeletét ellátó szervhez, de a Könyvtári Tanácshoz sem. Tevékenységét a Főfelügyelőség gyakorlati s a Tanács elvi szempontjaitól egyaránt függetlenül a saját elgondolásai szerint végezhetné. Az eln. a) ügykör álláspontja szerint lehetetlen a Könyvtári Központot úgy kivenni a Közgyűjtemények Orsz. Főfelügyelősége keretéből, hogy egyúttal a könyvtárak feletti főfelügyeleti jogot is újból ne szabályozzuk. Minthogy a helyzet egyébként is érett a Közgyűjtemények Orsz. Főfelügyelősége kettéválasztására, illetve egy külön Múzeumok Orsz. Főfelügyelősége és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége szervezésére, mi sem áll útjában annak, hogy a kérdést következetesen, végiggondolt szempontok szerint szabályozzuk. Egyébként is a könyvtári vezetőknek a miniszter úr által felkért értekezlete is egyetlen rendelet keretében óhajtotta rendezni a Könyvtárak Orsz. Tanácsa, a Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége és a Könyvtári Központ kérdését. Minthogy könyvtárainkra irányító befolyást a főfelügyeleti jog alapján lehet gyakorolni, képtelenség is elgondolni, hogy könyvtárügyünk szabályozásából épp ez maradjon ki. Az eln. a) ügykör véleménye szerint tehát egymással szoros kapcsolatban kellene megszervezni a Könyvtárak Orsz. Tanácsát, mint véleményező szervet, a Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőségét, mint felügyeleti hatóságot és az Országos Könyvtári Központot, mint lebonyolító hivatalt. A Könyvtári Központnak a Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége irányítása alá kellene kerülnie. Minthogy ebben az ügyben a minisztériumot már sajtótámadás is érte, az eln. a) ügykör véleménye szerint feltétlenül szükséges lenne a tervezetet kibocsátás előtt az Országos Szabad Művelődési Tanáccsal, az Országos Köznevelési Tanáccsal és a Szakszervezeti Tanáccsal előzetesen megtárgyalni. Sebestyén s. k. Kiadmányozott fogalmazvány. - Műv. Min. irattár. VKM eln. o. 880-1947. Az ügyiratra kézírással fel jegyezve: „A miniszter úr a rendelet kiadása mellett döntött. A rendelet eredeti, változatlan szövegében 3730/1947. VI. E szám alatt a Magyar Közlöny márc. 23-i számában megjelent. Irattárba: Bp. 1947. III. 28. K. Sebestyén, 111/28."