Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

Ha azonban a szervezetek mégis külön-külön kívánják szabadművelődési munkájukat végezni, oda kell hatni, hogy a rendezvények egymást időben ne keresztezzék, mindegyiknek meglegyen a maga közönsége. A kultúratevékenységeknek ezt az egymást kiegészítő rendjét a helyi demokratikus szervezetek képviselőiből e célra létrehozott bizottság egyensúlyozó tevékenysége biztosíthatja. Ez a bizottság állapítja meg azt is, hogy kiket kíván a rendezvények során előadókul meghívni. Az előadás-sorozatok anyagának összeállításánál feltétlenül figyelembe kell venni a helyi közönség érdeklődését és igényeit. Ismertetni kell tehát a bizottság előtt ennek az Útmutatónak a tartalmát, s a kívánalmakat az Útmutató nyújtotta lehetőségekkel egybevetve kell elkészíteni a helyi oktatási munkatervet. Azonban az országos művelődéspolitikai érdekeket is szem előtt kell tartani. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a munkatervbe a Szabad Föld Téli Esték előadás-sorozata teljes egészében bekerüljön, valamint az egész anyagnak legalább 50%-ában azok az előadások is, amelyek az 1948. évi nyári előadóképző tanfolyamokon szerepeltek. A jegyzékbe foglalt forrásművek címe és ismertetése után az is fel van tüntetve, hogy a szöveg szabadon előadva kb. hány előadás anyagát képezheti. így az oktatási munkaterv könnyen összeállítható. Ha pl. a bizottság egy tervbe vett előadás-sorozat hallgatóközönségének a tél folyamán szabad művelődésre fordítható idejét általában heti 2 alkalommal 2-2 előadás meghallgatására becsüli, akkor a téli 15 hétre kereken 60 előadásra való forrásmű mennyiséget kell felvennie a munkatervbe. A demokratikus szervezetek az idén is megrendezik az elmúlt években már népszerűvé vált Szabad Föld Téli Estéket. Rendezésüket mind erkölcsileg, mind anyagilag elsősorban kell támogatni. Szűkebb körű, esetleg mélyebb érdeklődésű, kisebb hallgatócsoport részére akár mindennapos, s így időtartamban hamarabb végződő előadássorozatok is rendezhetők, párhuzamosan több is. Államsegély Államsegély igénylése céljából az előadás-sorozat vagy sorozatok munkatervét fel kell terjeszteni a területileg illetékes szabadművelődési felügyelőhöz. A felügyelő október hó 25-ig gyűjti az igényléseket, akkor ezek számához és a rendelkezésére álló költségvetési hitelkeret erejéhez képest saját hatáskörében dönt a juttatható államsegély felől. Döntéséről a kérelmezőt 10 napon belül értesíti, egyben megküldi címére azokat a kiadványokat is, amelyeknek alapján az előadások megtarthatók. A felügyelő a maga munkatervét a beérkezett helyi munkatervek alapján készíti el, ide értve évi hitelkerete felhasználásának tervét is. Államsegély iránt későn felterjesztett munkatervet csak abban az esetben méltányolhat, ha hivatali ellátmánya megfelelő rovatán maradványa van. Államsegélyt a felügyelő csak olyan munkatervre adhat, amelyet a munka megkezdése előtt látott, államsegélyre méltónak talált, s ha erről a szervezőt előre kiértesítette. Az előadás-sorozat megkezdése vagy befejezése után benyújtott államsegély-igényléseknek helyük nincs. Előadók Az előadások megtartására a község és a környék legképzettebb és feltétlen haladó szellemű előadóit kell felkérni, elsősorban azokat, akik a nyári szabadművelődési előadóképző tanfolyamot elvégezték. Kívánatos, hogy egyszer-egyszer más községbeli, legalább egy ízben pedig városi vagy éppen fővárosi előadó is szerepeljen a műsoron. Közismert tudósoknál, íróknál, művészeknél és közéleti kiválóságoknál elég, ha a munkatervben csupán megjelölik tárgyukat. Ezeket a személyiségeket minden esetben az Országos Szabad Művelődési Tanács útján kell felkérni. Mindenki más csak a jegyzékben foglalt forrásmunkák felhasználásával s csak egészen kivételes esetben a részletesen kidolgozott s a felügyelő által jóváhagyott előadásvázlat szerint tarthat államsegélyezett előadást. A forrásmű használata semmiképpen se jelentsen puszta felolvasást. Az anyagot az előadó tanulmányozza át alaposan előre, azután a forrásművet vázlatként maga előtt tartva, szabad előadás formájában, a hallgatóság számára legközérthetőbb nyelven, tábla és egyéb oktatási segédeszközök felhasználásával adja elő. Tiszteletdíjak Allamsegélyezett rendezvények során az alap tiszteletdíj előadásonként jelenleg 6 Ft. Egyetemet, főiskolát végzett, illetőleg tudományos vagy irodalmi munkásságuk révén elismert szakembereket, a demokratikus tömegszervezetek szakelőadóit, valamint azokat, akik az 1948. évi nyári szabadművelődési előadóképző, vagy az ún. szakosító tanfolyamot elvégeztékt, előadásonként 10 Ft tiszteletdíj illeti meg. Az Országos Szabad Művelődési Tanács útján felkért előadók, akik a tárgy országos nevű tudósai, művészek, írók, jelentős közéleti személyek, megegyezés szerinti magasabb tiszteletdíjat kap-