Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

sorolja a rendelkezésre álló anyagot. Megjelöli, hogy ezekből mi alkalmas falusi előadásra. Kiváló színjátszócsoportokat elvisznek szerepelni autóval a vármegyén kívül is. Ajánlja a műsorcserét. Kottalerakata is lesz, dr. Szabó főiskolai zenetanár választotta ki ennek anyagát. Rezsabek: Elismerését fejezi ki volt tanítványának, Gönczinek, a magas színvonalú előadásért. A tanítvány a tanár mestere lett. Összegzi, amit Gönczi előadásából megtanult és gyakorlati szempontból a legfontosabbnak tart: az előadásokon legyen ügyelő, a színpadon minél kevesebb bútor legyen. A szereplők külseje jellemezze mondanivalójukat. Szükségtelen a túlfestés, ondolálás. A játék neveljen, tanítson, nemesen szórakoztatva, gyönyörködtetve és ne csak szórakoztasson. Szucsák: Elmondja a balatoni Népfőiskolán tanultakat, a színpad építésének technikájáról, díszletek anyagáról, alkalmazásáról, az ide vonatkozó ügyes fogások felhasználásáról. A hallgatók szorgalmasan jegyzik az adatokat. Este népi játék és táncbemutató illusztrálta a délelőtt elhangzott előadásokat. A műsor első részét a helybeli áll. általános iskola növendékei nyújtották, a következő műsorszámokkal: 1. Kőmíves Kelemenné (ballada), 2. Szép Ilona (víg ballada), 3. Dolgozz macska (dramatizált népmese), 4. Népdalok. - A második részben az abaújszántói Szt. Imre r. kat. általános és polgári iskola növendékei a következőket mutatták be; 1. Egyszer egy királyfi (népi játék), 2. Népi tánc, 3. Kihajtottam én a ludam (népi játék), 4. Édes párom, mi van itt (kis népi jelenet). A balladákat is dramatizálták. A műsorszámok ízig-vérig magyar levegője mély hatást tett a hallgatóságra. Megérezték, hogy a népszínművek és operettek hamis világa után nagy felüdülést jelent a népünk ősi kultúrkincseiből, mese- és balladavilágából kifejlesztett magyar színjátszás, még ilyen kezdetleges, gyermekcipőben járó formában is. Augusztus 16. Szombat A szabadművelődési munka adminisztratív, technikai és szervezési kérdései 1. Vámossy István szabadműv. felügyelőhelyettes előadása: Az ügyvezető jogkőre, feladatai. Munkaközösség. Együttműködés a társaságokkal. Előadás vázlata I. sz. jkv.-höz 19. sz. a. mell. 2. Bodó Lajos szabadműv. felügyelő előadása: S2abadiskolák, tanfolyamok, előadássorozatok stb. Helyi munkaterv összeállítása. Szervezési kérdések. Előadás vázlata az I. sz. jkv.-höz 20. sz. a. mell. 3. Kis György miniszteri számtiszt előadása: Helyi költségvetések, számadások. Előadás vázlata az I. sz. jkv.-höz 21. sz. a. mell. 4. Vámossy István szabadműv. felügyelőhelyettes előadása: Ügyviteltechnikai kérdések, beszámoló jelentések stb. Előadás vázlata az I. sz. jkv.-höz 22. sz. a. csat. 5. Vámossy István szabadműv.-helyettes előadása: Népkönyvtár (könyvtáralapítás, -fejlesztés, -kezelés). Előadás vázlata az I. sz. kjv.-höz 23. sz. a. mell. A fenti előadások megbeszélés jellegűek, gyakorlati útmutatásokat adnak a szabadművelődési munka keresztülviteléhez és adminisztrációjához. A hallgatók buzgón jegyzik a tudnivalókat. A közbevetett kérdésekre az előadók részletes tájékoztatást, felvilágosítást adnak. Vámossy utolsó előadása után kiosztja a NISZ Útmutatóját a könyvtárszolgálati munkához. Az előadások után még a következő megbeszélés, hozzászólás volt: Wagner: Ki lehet tanfolyamokon előadó? Bodó: Különböző foglalkozású, pártállású emberek lehetnek előadók. Fontos, hogy értsenek az előadott tárgyhoz. Nagy István: Helyi problémát tár fel, több község tartozik egy körjegyzőséghez. Kevés az előadó. Egy időben egy nem szerepelhet több helyen. Bodó: Ez természetes. A különböző községek órarendjét egyeztessék össze, hogy ne legyen zavar. Wagner: A tanmenetekhez vezérfonalra lenne szükség. Bodó: Szabadiskolák szervezéséhez küldenek részletes tájékoztatót. A nagyrozvágyi parasztiskola tanmenetét is bemutatja és ajánlja mintának. Zachariásné: Önképzőköri munkára kér útmutatást. Bodó: Úgy szabadiskolák, mint tanfolyamok iktathatnak tanmenetükbe önképzőköri munkát, ahol zene, ének, művészetek, irodalom, műsoros estek képezik az anyagot. Önálló önképzőkörök is működhetnek, pl. „Szabadművelődési önképzőkör" elnevezéssel. Ismerteti a sárospataki szabadegyetem 1945-46. évi működését, a vajdácskái falu műsorát, kenyérünnepély műsorát.