Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
\ nyugati és magyar mesterek műveiből. A művésztanárnak és parasztifjúságból álló csoportjának előadása a legmagasabb élvezetet nyújtotta. Egyben szépen példázta azt, hogy a falu népével való szeretetteljes foglalkozás csodálatra méltó eredményekhez juttatja a szabad művelődés munkásait. Augusztus 13. Szerda Napirend előtt Bodó Lajos szabadm. felügyelő bemutatja és örömmel üdvözli a tanfolyamot meglátogató Kollár Ferenc tanár főfelügyelőt, a VIII. ügyosztály kiküldöttjét. Történeti ismeretek előadásai következnek. Zsupán László gimnáziumi igazgató előadása: Az 1848-49. évi szabadságharc külföldi és hazai előzményei. Vázlat az I. sz. jkv.-höz 12. sz. a. mell. Felszólalások, megbeszélések. Mikó: Elkerülhető lett volna-e a háború 1914-ben? Zsupán: Talán igen. Mikó: Napóleon is azt akarta, hogy Magyarország szakadjon el Ausztriától, ha ez megtörténik, elkerültük volna-e a 48-as eseményeket? Zsupán: Bekövetkeztek volna, miután Napóleon megbukott. Csík Ferenc tanító, tanf. hallgató: Szeretné, ha az előadást minden hallgató megkapná. A sokszorosítási költségekhez szívesen hozzájárulnának. Zsupán: Szívesen közrebocsátja előadását. Bodó: Igyekezni fog a kívánságnak eleget tenni. Héderváry tanító, tanf. hallgató: Az egyes társadalmi osztályok milyen állást foglaltak el a 48-as eseményekkel kapcsolatban? Zsupán: A főnemeseken kívül mindenki Kossuth mellé állott. Széchenyi nem kapcsolódott a liberális rendszerhez. Rezsabek: Régi anyakönyvekben van „polgár" bejegyzés. Tehát bizonyos tekintetben volt „polgár". Egy mondás szerint: „A rend legnagyobb ellensége a szabadság." Helyesbíti: „szabadosság". A 48-as események Kossuth és Széchenyi körül csoportosultak. Széchenyi a főnemesekkel gondolta megoldani a vezetést. Talán azért, mert az arisztokráciát gondolta „értelmiségi" rétegnek? Zsupán: Saját vagyonos osztályának segítségével remélte keresztülvinni a reformokat. Rezsabek: Mi lett volna, ha Széchenyi kerekedik felül? Kossuth nevezte Széchenyit a legnagyobb magyarnak. Talán jobb lett volna Széchenyit követni. Zsupán: Nem tudni, hogyan alakultak volna a dolgok Széchenyivel. Nincs kipróbálva. Héderváry: A jobbágyság felszabadításának volt hibája. Nem kapott földet. Zsupán: Fölszabadítás és földreform - két különböző dolog. A jobbágyok felszabadítása helyes volt. Dr. Orbán László tanár úr javasolja, hogy a további történelmi megbeszélést tartsák meg egyszerre, a még hátralevő három történelmi előadás után. - A javaslatot elfogadják. Dr. Orbán László két részletben tartja meg: Az 1848-49-es szabadságharc eseményei, társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális okai és hatótényezői című előadását. Vázlat az I. sz. jegyzőkönyvhöz 13. sz. a. csat. Zsupán László előadása: Az 1848-49-es szabadságharc hatása, következményei. Vázlata az I. sz. jkv.-höz 14. sz. a. csat. Hozzászólások, megbeszélések. Mikó: Erősebben kellett volna magyarosítani. Főuraink hibáztak, mikor magyar helyett nemzetiségi munkásokat telepítettek le. Másutt egész más volt a nemzetiségi politika. Anglia a nyelvet nem bántotta, de nem adott szövőszéket. Gandhi: „Mit ér a szabadság - angolok nélkül?" Dr. Orbán: Ha megnézzük a nemzetiségi térképet, látjuk, hogy a nemzetiségek a főrangúak birtokain helyezkedtek el. Nem igaz, hogy elnyomtuk a nemzetiségeket. Sokszor a magyarság rovására kedveztek nekik. Nagy építkezés folyt a Felvidéken stb. Hoblyák: Az első világháború kitörésekor elszakadhattunk volna-e Ausztriától? Nem. Mi nem vagyunk sem germán, sem szláv nép, senki sem állt volna mellénk. Magyarországot sorsára hagyták volna. A cseheket, románokat a nagyhatalmak gazdasági érdekből segítették. Bodó: A szabadságharc csak a köznemesség akciója volt-e vagy egységesen a magyar népé? Zsupán: A főnemességen kívül a magyarság minden rétege egységes volt. Hoblyák: Lehetett volna-e nagyobb magyar hadsereget kiállítani?
