Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
A kívánalom reális, ha a tanfolyamon hallottakból ennyit keresztülviszünk, máris eredményes a tanfolyam. Tóth Rezső: Minden tekintetben segítségére óhajt lenni az ügyvezetőknek a terv sikeres keresztülvitele érdekében. Bodó: Vannak-e Abaújban olyan felújításra méltó dolgok, amelyek az ünnepségeknek helyi érdekességet biztosítanának? Nem abaúji, ezért kérdezi az ügyvezetőket, akik a helyi történelmi érdekességekkel ismeretesek. Szalay: Igen. Vannak Abaújnak érdekes történelmi emlékei és vonatkozásai a szabadságharcokkal kapcsolatban. Például Boldogkőváralján, Mogyoróskán, Felsővadászon Rákóczihoz fűződő emlékek találhatók. Merényi: Gönczön egy női főhadnagy az osztrákokhoz pártolt. Görgey lövetni akarta azt a helységet - női küldöttség mentette meg. Zachariásné: Abaújszántón a Fóti házban volt az orosz főhadiszállás. Tóth Rezső: A helyi nevezetességeket szélesebb körben kell megismertemi. Például: a megemlékezés napján a vármegyéből kb. 10-20 embert meg kell hívni, akik majd hazaviszik a történetek hírét. Merényi: Javasolja, hogy minden ügyvezető a saját községében kutassa föl a 48-ra vonatkozó nevezetesebb adatokat. Bodó: Hozzájárul az indítványhoz, kéri az összegyűjtött adatokat neki is elküldeni, hogy 48-as kalendáriumban közzétehesse. Csordás István, tanító, tf. hallgató: Egy nagyszabású színdarab előadását javasolja beiktatni a műsorba. Például: Bánk bánt Abaújszántón. Bodó: Országosan egységes műsort fognak kiadni. Zacharíás Béláné előadása: Magyarság ismereti kérdés. (Vázlata 9. sz. a. mellékelve.) Előadó kéri a hallgatókat, a magyarság ismeret körébe vágó megbeszélés a második magyarság ismereti előadás után legyen, mivel a két előadás egymást kiegészíti. Az ajánlatot elfogadják. Szucsák Elemér előadása: Magyarság ismereti kérdés. Falunk kulturális helyzete. (Vázlata 10. sz. a. mell.) Hozzászólások, megbeszélések. Barcsa: Milyen az igazi magyar ruha? Zachariásné: Nem uniformis. A niost általánosan viselt nemzetiszínű szalaggal díszített szoknyás giccs. A nemzetiszínű szalag nem ruhadísznek való. Egységes magyar ruha sohasem volt, de volt vidékenként gyönyörű magyar népviselet. Ezeket kell felújítani. Szatmáry: Mindig magyar ruhában járjunk-e? Zachariásné: Ez megoldhatatlan. De magyar ruhában ünnepeljünk. Ha felvesszük, ne jelmezként viseljük. Hangsúlyozza ki magyarságunkat. Papp Irén: Honnan tanuljuk meg a magyar táncokat? Zachariásné: Molnár István Magyar tánchagyományok című könyve több mint 500 magyar táncelemet tartalmaz. Volly, Ballá és más gyűjtők könyveiben is vannak szép népi táncos játékok. A balatoni Népfőiskolán tanult táncokra Szucsák Elemér kartárssal együtt szívesen megtanítja a tanfolyam hallgatóit. Madácsi, tanító, tf. hallgató: Csak magyar táncot táncoljunk ezután? Zachariásné: Nem csak, de elsősorban. Hutkay: A tanító is oka volt annak, hogy a magyar érzést kifejező: tánc, dal, viselet feledésbe mentek. A tanító sem táncolt magyar táncot. Zachariásné: Igaz, a korszellem megmételyezte a tanítót is. Magyarságismeretre azonban soha nem tanítottak. A legtöbb azonban ösztönszerűen érezte, mi a helyes. Például nem tud róla, hogy magyar tanító valaha is tanított volna mást, mint magyar táncot. Bodó: Mi hát a tanító kötelessége az ősi magyar kultúra felemelésével, ápolásával, terjesztésével kapcsolatban? Zachariásné: Ismerje meg - és ismertesse meg a néppel saját kulturális értékeit és tanítson meg azok megbecsülésére. Elsőrendűen fontos a tanító példája. Ne csak hirdesse, élje is a magyarságot. Bodó: Elmondja Gombos szabadművelődési főosztályvezető nézetét kultúrvonalon. Nincs külön népi és magyar kultúra, a kettő együtt magyar kultúra. Különbséget tesz kultikus, differenciált kultúra és giccs között. A kultúra lehet élő, tehát fejlődő, vagy kultusz, ez megmerevedik, vagy a szórakoztatóipar terméke. Ez giccs. Szucsák előadásában szabadiskola szervezését említette. Hogyan képzeli megoldani?
