Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

2. A tanfolyam helyiségéül önként adódik az iskolának, községházának, népfőiskola céljára lefoglalt kastélynak, szakszervezetnek vagy pártépületnek a fűthető és világítható terme. Ezt a termet csupán a legkezdetlegesebb segédeszközökkel kell felszerelni. Mindenekelőtt szükségesek: egy jó rádió, egy falitábla, asztalok és székek a hallgatóság számára. A hallgatóknak füzetet és ceruzát kell hozniok. 3. A tanfolyamon okvetlenül jelen kell lenniök a község értelmiségi vezetői közül azoknak, akiket hivatali munkájuk ebben nem akadályoz. A helyi tanári kart nekik kell a maguk köréből összeállítaniuk. Válasszanak meg egy lehetőleg szakképzett szövetkezeti embert helyi tan folyam vezetőnek s egy másikat helyettesnek. A helybeli tanári karnak kell pótolnia a pesti előadók és a vidéki hallgatóság közötti személyes érintkezést. 4. A rádió előadói előadásaik magvának a minél biztosabb befogadtatása céljából házi feladatokat tűznek ki. Ezeket a feladatokat a hallgatók írásban oldják meg a helyi tanári kar felügyeletével és segítségével. A kidolgozott írásbeli házi feladatokat a tanfolyam végeztével, a lepecsételt borítékban leküldött és a tanítványokkal kidolgoztatott vizsgafeladatokkal együtt fel kell juttatni Pestre. A hallgatók szóbeli vizsgát is tesznek a helybeli tanári kar előtt. Ennek a vizsgának az eredményéről is jelentést kell írni. A budapesti előadók a szóbeli és írásbeli vizsgálatok alapján minősíteni fogják a hallgatókat. A jól vizsgázott hallgatók külön névsorba kerülnek, s a szövetkezeti törvény elfogadása után meginduló nagy szövetkezeti szervezkedésben és továbbképzésben fontos szerep jut számukra. 5. A dologi kiadásokról lehetőleg a tanfolyam hallgatói gondoskodjanak a szövetkezet megajánlásából vagy a hallgatók önkéntes adakozásából. A sikeres munkát végző helyi vezetőket, előadókat és a jól vizsgázott hallgatókat az illetékesek jutalmazni kívánják. 6. A körülbelül 3 hétig tartó, később meghatározandó napon kezdődő tanfolyam idejére a hallgatóságot célszerű együtt tartani és más szabadművelődési előadásokkal is foglalkoztatni. Ahol népfőiskola vagy szabadiskola van folyamatban, ottlehetőleg illesszük be a szövetkezeti tanfolyamot is atanulmányi rendbe. 7. Minden járási székhelyen meg kell szervezni legalább egy tanfolyamot. Általában minden olyan helyen össze kell hozni egy 20-40-es létszámú csoportot, ahol a tanfolyam tárgyi feltételei biztosíthatók. Különös gondot kell fordítanunk a tanyavilág és a kis falvak lakosságának a tanfolyamba való bekapcsolására. 8. A munka megkezdéséről és eredményességét illető kilátásokról 1947. évi január hó 10-ig, bélyegtelen válaszlevelezőlapon kell értesíteni a tanfolyam budapesti szervezőit (cím: Magyar Népi Művelődési Intézet, Budapest, V., Deák Ferenc utca 14., I. emelet. Telefon: 189-528.). Minden észrevételt, tanácsot, javaslatot örömmel fogadunk. Magyar Népi Művelődési Intézet Nyomtatott. - UMKL XIX. I-l-i-146 068-1946. A szabadművelődési ügyosztály vezetője körlevélben szólította fel a szabadművelődési felügyelőket, hogy a „tanfolyamoknak a szervezésébe kapcsolódjék be, s hasson oda, hogy iránta minél nagyobb érdeklődés nyilvánuljon meg. Tananyaga beilleszthető a már működő szabadiskolák vagy közműveltségi tanfolyamok munkarendjébe is." 74 Budapest, 1946. november 27. A MAGYAR NÉPI MŰVELŐDÉSI INTÉZET BEADVÁNYA A MINISZTERHEZ SZÖVETKEZETI TANFOLYAM LÉTESÍTÉSÉRŐL Miniszter Úr! A mintegy fél éve működő Magyar Népi Művelődési Intézet azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a művelődési alkalmakból települési és gazdasági okok miatt kimaradt falusi és tanyai szegényparasztság körében kulturális intézmények és mozgalmak létesítésével szolgálja a szegényparasztság s egyúttal az egyetemes magyarság kulturális emelkedését. Vidéki iskoláink és művelődési telepeink látogatása során meggyőződtünk arról, hogy parasztságunkban igen erős a vágy a tanulás és a társadalmi emelkedés után. Világosan látjuk azonban azt is, hogy a demokratikus átalakulás következtében gyökeresen megváltozott gazdasági helyzetünkben pusztán elvont művelődési anyag befogadtatásával nem oldható meg a falusi és tanyai lakosság művelődésének kérdése. A gazdasági csődben vergődő s rengeteg nyomorúsággal küszködő parasztságunknak olyan tudásra van szüksége, amellyel anyagi boldogulásának az alapjait is megvetheti.