Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
Bevezető
gatták..." 89 Az értékelés tárgyilagosan rámutat arra is, hogy az általános érdeklődés és lelkesedés ellenére nem minden esetben sikerült biztosítani a kulturális műsorok kívánatos színvonalát. Önkritikusan szól a szabadművelődési szervezet munkájának hiányosságairól is: „a 48-as kultúrversenyben a műsorszámok kiválasztásában nem segítettük eléggé a csoportokat. így nagyon sok esetben nem tudtak megbirkózni a jó művészeti teljesítményeknek az alapfeltételével sem. Vagy nem találtak megfelelő műsorszámot, vagy nívótlan, giccses színdarabokra, versekre, dalokra esett a választásuk, néha pedig olyan műsorszámot választottak, amelyek mondanivalója nem méltó a népi demokratikus Magyarország kulturális csoportjaihoz..." 90 A kulturális rendezvények keretében egyes helyeken centenáris tanulmányi versenyeket is szerveztek a diákifjúság számára. így pl. Debrecen város és Hajdú vármegye Központi 48-as Ifjúsági Bizottságának elnöke azt jelentette a miniszternek, hogy az Országos 48-as Kultúrversenyen kívül a bizottság „...különböző pályázatokat írt ki Debrecen és Hajdú vármegye munkás, paraszt és értelmiségi ifjai számára, s március hó folyamán megrendezi a magyar demokratikus államrendszer első középiskolai tanulmányi versenyét, melyen az eddigi jelek szerint körülbelül 1000 diák fog résztvenni". 91 A VKM szabadművelődési osztálya a kulturális rendezvényeken túl a centenáriumi megemlékezéseket az önművelés igényének fokozására, községi könyvtárak és olvasó aktívák létrehozására, családi könyvtári mozgalom elindítására kívánta hasznosítani. E célból „családi könyvtár" sorozat kiadását szervezték meg. A sorozat olcsó kötetei értékes irodalmi alkotásokat tartalmaztak, emellett történelmi és egyéb ismeretterjesztő művek kiadását tervezték és indították meg. 92 Rövid áttekintésünkben nem tértünk ki a szabad művelődés szervezetének és tevékenységének minden részletre kiterjedő jellemzésére. Csupán azt kívántuk érzékeltetni, hogy az 1945-1948 között, a koalíciós időszakban kialakult közművelődés új, demokratikus szervezete jelentős fejlődésen ment át. A közművelődés irányítása egyre inkább képessé vált az iskolán kívüli művelődés különböző szervezeteket átfogó mozgalmainak, jelentős akcióinak a koordinálására — s főként vidéken —, az ismeretterjesztő és kulturális tevékenység tartalmának befolyásolására és színvonalának kezdeményező segítésére. A fordulat éve után — mint ismeretes - a közművelődés szervezetében, munkamódszerében és az állami irányítást végző szakemberek személyi összetételében jelentős változások következtek be. A szocialista korszak közművelődési szervezetének bemutatására az UMKL külön dokumentumkötet kiadását tervezi, így az új szervezet kialakulásának bemutatását és munkájának ismertetését már nem tekintettük feladatunknak.
