Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
60/B Szeged, 1946. január 28. A NEMZETI PARASZTPÁRT ÁLTAL SZERVEZETT PARASZTISKOLA TANRENDJE 1. nap 2. nap 3. nap 4. nap 5. nap 6. nap 7. nap 8. nap 9. nap 10. nap 11. nap Sokszorosított. - Csongrád Megyei Levéltár. 47-1946. Társadalom - történelem - politika Szabad magyarból röghöz kötött jobbágy Európa a haladás bölcsője A nemesek igája alatt Forradalmak és felfedezések Urak kiegyezése - parasztok elnyomása Hódító hatalmak és az első világháború A huszonötéves ellenforradalom Forradalmak, ellenforradalmak, fasizmusok... A magyar parasztság mai helyzete Új paraszt életforma felé 61/A Budapest, 1946. február 22. AZ ELNÖKI ÜGYOSZTÁLY FELJEGYZÉSE A SZABADMŰVELŐDÉSI ÜGYOSZTÁLYNAK A SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSÉNEK ELVI SZABÁLYOZÁSÁRÓL A magyar népi és munkásrétegek az utóbbi időben fokozott mértékben igyekeznek a közművelődés javait a maguk számára megszerezni. Pártok, egyesületek, egyházak egyre-másra szervezik a különféle népfőiskolákat, szabadiskolákat, népegyetemeket, szabadegyetemeket, melyek részben szakirányú tájékozódást, részben általános műveltséget, részben politikai felvilágosítást nyújtanak. Amilyen örvendetes a magyar társadalom kulturális igényeinek nagyarányú kibontakozása, éppen annyira szükséges volna a különféle szabadtanfolyamok helyzetének megfelelő rendezése. Ma az egyhetes szabadegyetemek váltják egymást a több hónapos tanfolyamokkal, és nemegyszer megesik, hogy éppen a néhány napos tanfolyamok állítanak ki hatályos bizonyítványt a résztvevők számára, míg a hosszabb időtartamú, komolyabb tanfolyamok csendesen dolgoznak. Sürgősen rendezni kellene tehát az ilyen képesítést nem nyújtó szakirányú vagy általános irányú tájékozódást, műveltséget adó tanfolyamok helyzetét. Az elnöki osztály a) ügykörének (mely a Miniszter Úr folyó évi február hó 18-án adott utasítása alapján foglalkozik ezzel a kérdéssel) véleménye szerint azt az alapvető kérdést kellene mindenekelőtt tisztázni, hogy a szabadiskolák milyen fajtáira van szüksége a demokratikus Magyarországnak. Ennek alapján olyan keretrendeletet kellene kibocsátani, mely az alábbiakról intézkedik: a) a szabadiskolák fajai és célkitűzései, b) ki szervezhet ilyen szabadiskolát, tanfolyamot, szabadegyetemet, c) kinek a számára szervezhető ilyen szabadegyetem, népfőiskola stb. (életkor, foglalkozás), d) milyen időszakban (évszakban) tarthatók ezek a szabadiskolák, tanfolyamok, e) mennyi a legkisebb időtartama az ilyen szabadiskoláknak (szabályozni kellene ezzel kapcsolatban a tanfolyamok elnevezését is), f) kik lehetnek előadók a szabadiskolákon (szakképzettség), g) milyen bizonyítványok adhatók ki (bizonyítvány szövegezése, nagysága, kiállítása), h) kitől, milyen formában lehet államsegélyt kérni és kapni, milyen előzetes kellékek szükségesek az államsegély elnyeréséhez, mennyi lehet az államsegély mértéke. i) a résztvevők hozzájárulását is meg kellene határozni. Mivel a szabadművelődési ügyosztály huzamosabb idő óta behatóan tanulmányozza a fenti szabadiskolák kérdéseit, a rendelkezésre álló adatok alapján a kérdést országos viszonylatban mielőbb rendezni kellene. Nem gondolunk természetesen merev szabályok alkalmazására, az irányelveket azonban ki kellene mielőbb pontosan dolgozni. Az elnöki osztálynak a felvetett kérdésekre vonatkozó véleménye az alábbiakban foglalható össze: a) A szabadiskolákkal szemben támasztott igények négy fő csoportba sorolhatók:
