Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
kiütúrprogrammal válogatta volna össze a nép számára a meglevő játékfilmek legjavát, bőségesen nyújtott volna ismeretterjesztő filmeket, s amellett minden mozit egyszersmind olvasóteremmel, népkönyvtárral felszerelt kultúrházzá tett volna. A falvak legnépszerűbb, leglátogatottabb helyiségeik egyike a mozi - ahol azonban hetente többnyire egy-két napon át van előadás. Ha a mozi helyiségében egyszersmind hírlapolvasó-terem, népkönyvtár lett volna, ha a mozi termét azokon a napokon, amikor nincs filmvetítés, előadások, tanfolyamok stb. számára lehetett volna felhasználni, akkor a mozi még ha a filmtermelésben nem is állt volna be változás - jelentős kulturális tényező lehetett volna a falu életében. Népfőiskolánknak a filmmel foglalkozó munkaágazata mindenekelőtt megfigyelné s amennyiben erre a jövőben lehetőség nyílnék, tanácsaival irányítaná a hozzá tartozó táj mozijainak működését. Keskenyfilmjeivel és vetítőberendezéseivel szolgálná a népművelési tanácsok munkáját, s részt venne a falu iskolán kívüli népművelésében. De ezen a közvetítő szerepen túl határozott lehetőséget is látunk arra, hogy maga is folytasson bizonyos filmtermelést, illetve a jövő magyar film termelésébe belefolyhasson. Saját kis stúdiójában tanítaná a fényképezést és a keskenyfilm-felvételt. Tudjuk, a néprajzi és népzenei gyűjtést bizonyos technikai segédeszközöknek, mint a fonográfnak és a fényképezőgépnek használata mily hatalmasan elősegítette; bizonyosra vesszük, hogy a néprajzi gyűjtésnek és a népi kultúra terjesztésének munkájába a keskenyfilm is csakhamar be fog kapcsolódni, hiszen pl. a népi táncoknak ez lenne az egyetlen hiteles és amellett közérthető formája (de ugyanígy sok népi mesterséget, pl. fazekasok, halászok stb. munkáját a film minden leírásnál szemléltetőbben rögzíthetne meg). Népegyetemünknek tehát, mely a népi kultúra feltárását, gyűjtését és terjesztését tűzte maga elé, feltétlenül szüksége lenne olyan amatőr-kisfilmező gárdára, mely ezt a mesterséget magas színvonalon bírja s amely aztán más vonalon is hasznos munkát végezhetne: a népnek szánt oktatófilmek készítésével. Sárospatak a várral, a változatos és festői tájaival - Hegyalja, Hegyköz, Bodrogköz - igen alkalmas lenne játékfilmek készítésére, és ha egy-egy film vállalat játékfilmkészítésre kiszállana ide, itt stúdiónkban és e munkaágunk gárdájában értékes segítségre találhatna. E segítség garantálhatná azt, hogy a filmben bemutatott népi elemek nem hamis, hanem igaz képet nyújtanának népünk életéről. Nem akarunk légvárakat építeni, s tudjuk, addig a magyar filmig, mely a maga művészete síkján egyenlő értékű lenne népi íróink legjobbjainak alkotásaival, még messze az út - de úgy hisszük, ennek az útnak egyik fontos állomása lenne az itt vázolt intézet, illetve hasonló intézetek hálózatának megteremtése. 9. A szomszéd népek intézete Az elmúlt esztendőkben a pécsi egyetem keretén belül működött Kisebbségi Intézet címén egy intézet, mely célkitűzéseiben Népegyetemünk e munkaágával némi hasonlóságot mutat fel, azonban semmikép sem azonos vele. A pécsi intézet munkája csak a legfelsőbb oktatás neveltjei számára volt hozzáférhető, pedig a szomszéd népek között való tájékozódást a nép legszélesebb rétegei számára szinte közvéleményformáló mértékben kell folytatni. Azt hisszük, nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy a Kárpátmedence, sőt túlmenően Közép-Európa népeinek békés együttélése és állami életüknek végleges és megnyugtató rendezése sok tekintetben azon fordul meg, hogy a centrumnak a medencének magyarságában milyen felfogás alakul ki és sugárzik át a vele és közelében élő népekről és nemzetiségekről, s megfordítva: milyen felfogás alakul ki rólunk e népek és nemzetiségek lelkében. E munkaág tehát nemcsak kisebbségekkel, hanem népiségekkel foglalkozó intézet lenne. Feladata objektív, előítéletmentes tájékozásszerzés és tájékozódás. Az intézet vizsgálódásai természetszerűleg nem merülnének ki a szomszéd népek gazdasági életének, társadalmi berendezéseinek, történelmének s jelen helyzetének tanulmányozásában, hanem elsősorban szomszédaink népiségét, népi kultúráját venné vizsgálat alá. E valaha „egy tejen nevelkedett" népek között élénk kulturális vérkeringést, mely az idők folyamán elfátyolozódott, megakadt, elromlott, újból meg lehetne s kellene indítani, hiszen nemcsak helyzetünkben található sok közös, egymásra utaló vonás, hanem - mint azt pl. a népzenei vizsgálatok is bizonyították - népi kultúránkat is a szálak egész szövevénye kapcsolja, fonja egymásba. Gyakorlatilag e munkát kiegészítenék a szomszéd népek nyelvtanfolyamai, tanulmányutak, diákcserék s ösztöndíjak létesítése, előadók meghívása stb. Noha intézetünk ezt a kérdést a maga egész volumenében venné vizsgálat alá, Sárospatak helyzeténél fogva különösen a szláv népek - oroszok és szlovákok - iránt való tájékozódásnak lehetne fontos színhelye, mivel fekvésénél fogva úgy a szlovákok, mint oroszok lakta területek esnek közelébe (e vidékek számos tanulója jár a pataki főiskolára). Főiskolánk ezt a feladatot - mint felterjesztésünk II. részében említettük - egy szláv tanszék felállításának javaslatával már régebben is vállalni akarta. Ez a munkaágunk a szomszédnépeken kívül rokon népeink felé való tájékozódásunkat is munkálhatná. Számos olyan kérdés, mint pl. a szövetkezetek, a tanyatelepülés stb. problémái, melyekről már