Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

tekint vissza saját erőnkből, saját módszereinkkel kezdett és kifejlesztett tehetségkutató munkánk, melynek országosan történt lemintázása az utóbbi években a nép irányában történő kultúrpolitikai tettei között talán a legjelentősebb volt. Az elmúlt évben nyolcadik folytatólagos évfolyamát érte meg népfőiskolai munkánk, mely Szeretetfalva néven lett Kerékvágás című újságjával együtt országosan ismertté és hasonló munkák sugallójává. Az elmúlt rezsim alatt hiába próbáltunk illetékes fórumokat végigházalni népdal- és népzenegyűjtő, -feldolgozó s -terjesztő sárospataki kísérleti központ felállítására, így a népi irányú zenei szolgálat terén jellegzetes úttörő munkánknak csak a néphangversenyek elindítása és meggyökereztetése maradt. A falufilm és falusi színjátszás területén is voltak kísérleteink és elgondolásaink. E rövid munkálat keretében nem tudjuk felsorolni azt a sok kezdeményezést és ötletet, amely az évek során nálunk népünk elhanyagolt vagy csak múló divatképpen felkarolni akart tömegei érdekében felmerült. Csak megemlítjük, hogy jegyzőkönyveink őrzik azoknak az erőfeszítéseknek a nyomát, amelyeket hosszú évekkel ezelőtt szláv tanszék létesítésére angol ágazatunkon keresztül a második generációs amerikai magyarság fiainak hazai angol nyelvű középiskolánkban való nevelésére, gazdasági, nyomdai középiskola létrehozására stb. végeztünk. Mindezek talán a külső szemlélő előtt is nyilvánvalóvá tehetik, hogy a Népegyetem első megvalósításának Sárospatakkal való összekapcsolása egy olyan szükségszerűség meglátása, amelyet itt hosszú fejlődési folyamat előzött meg, s amely folyamatnak a Népegyetem terve szerves betetőződését jelenti. III A Népegyetem lehetséges munkaágai: 1. Népfőiskolai vezetőképzés fiú- és leányágazatban. 2. Népzene-, népdalgyűjtő, -feldolgozó és -terjesztő központ, gyakorlati regős szolgálattal. 3. Táj- és népkutató intézet. 4. Szövetkezeti vezetőképzés. 5. Tehetségkutató intézet. 6. A népnek szánt betű és szó intézete. 7. Szociálpolitikai intézet. 8. A népi színjátszás és faluszínház intézete. 9. Kisebbségi és külföldi népiség intézete. 10. Agronómképzés. E munkaágak valamivel részletesebb elgondolását a következőkben körvonalazzuk: 1. Népfőiskolai vezetőképzés Amikor vezetőképzésről szólunk, itt is hangsúlyozzuk azt a helybeli népfőiskolai munkánknál kilenc éven át tudatosan szem előtt tartott gondolatot, amely a „Führerprinzip" veszélyének elkerülésére sohasem vezetőket, hanem szolgálattevőket akart nevelni a nép számára. Vezetőképzésről itt is mindig ebben az értelemben szólunk. Mindazok, akik a nép között komoly munkát végeztek, velünk együtt meg kellett hogy lássák azoknak az ifjaknak típusszerű előfordulását, akik külön előképzettség nélkül, de célravezető utánképzésben részesítve szélesebb körben, közelebbről magában a népfőiskolai munkában való szolgálatra és nevelésre alkalmasak. Sok vonatkozásban alkalmunk nyílt látni, hogy milyen nagy lehetőségeket nyújt, ha népünk fiatalságát saját magából vett nevelők képezik. Vezetőképző munkánk növendékeit azonban csak részben adnák ezek, vagy a népfőiskolai munka folyamán megmutatkozott ez irányú tehetségek. Másik részben az értelmiségi vagy ipari munkásifjúságnak az a része, kit vagy leendő hivatása, miliője, vagy különleges belső elhivatottsága köt a néphez, a faluhoz, esetleg éppen a népfőiskolai munkához. De itt lennének azok, akik például mint kézügyességek, népi háziiparok, népi táncok oktatói, előadói bocsáttatnának közel - s csak így bocsáthatnának elsősorban közel - a népfőiskolások seregéhez. A képzés anyaga természetesen adódnék a következőkből: a teljes népfőiskolai tanítási anyag, a tanítási cél, anyagvázlat gyakorlati szempontok szerinti feldolgozásban. Néptudomány, néprajz, magyarságtudomány, hazai és rokon, külföldi népfőiskolák elméleti és gyakorlati megismerése. Lelki nevelésben és anyagi gazdasági vezetésben és kezelésben való gyakorlati tapasztalatszerzés. A vezetőképző munkásai állandóan bekapcsolódnának mindenkori intézetük is lenne [sic.]. Leány-népfőiskoláknál természetesen mindez a külön szempontok és külön anyag messzemenő figyelembevételével történik. Tanfolyamszerű pár hét még előadók számára is kívánatos. A tulajdonképpeni vezetőképzés időtartama a résztvevők előtanulmányaihoz és adottságaihoz képest 1-2 év. 2. Népdal-, népzenegyűjtő, -feldolgozó és -terjesztő intézet A magyar zenekultúra az egyetemes zenekultúra szerves része, éppen ezért kérdései is csak szellemi életünk kérdéseinek életével együtt, azokkal mintegy összefonódva oldhatók meg. Nem lehet elképzelni virágzó zenekultúrát a szellemi élet válsága, meghasonlottsága és színvonalsüllyedése közepette, s viszont a szellemi élet erőteljes, pezsgő vérkeringése a sorvadó zenekultúrát is új, életteljesebb mozgásra készteti. Az összefüggések és kapcsolatok egyes területek között oly szorosak, hogy pl. az újabb