Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

vezményes kiadványaira, a szabad színjátszók kiadványaira, a Dolgozók Könyvtárának sorozataira és az Exodus könyvkiadó váll. most megjelent olcsó sorozataira. 17. A Felügyelőség, mint hivatalos szerv, a heti szabad művelődés céljait szolgáló kulturális előadásokat, tanfolyamokat minden héten Művelődési-naptár címen közölje a helyi lapokban. 18. A Felügyelőség egy-egy színházi idényre rendszeres színházi kritikai munkaközösséget szervezzen. Feladata a színházi előadások rendszeres és tárgyilagos kritizálása. A közízlés emelésének egyik legfontosabb munkája. A kritikák megírását a munkaközösség tagjai felváltva végeznék és közölnék a helyi lapokban. 19. Javasoljuk az Országos Tanácsnak, hogy szervezzen népitánc-tanfolyamct, és arra minél többen jelenjenek meg a szabad művelődés munkásai közül. Akik azután a megyékben, városokban és falvakban tovább adnák e téren szerzett tudásukat. Legjobbnak és alkalmasnak tartom november hónap második felét. A tanfolyamot egy-egy tájegységnek megfelelő központi helyen levő városban tartsák meg. Dunántúlnak, Borsodnak Tiszántúlnak stb. egy-egy központi helyén. 20. Ősztől fogva az ügyvezetők szervezzék meg a tanya világ rendszeres művelődését. Elgondolásom szerint. A szabad művelődés munkáját támogató egyesületek vállalják el egy-egy tanyaközpont vagy csoport művelését. A tél folyamán mindenütt 4-5 előadást lehetne tartani, előzetesen összeállított terv szerint. A művelés terén az eddigi mostohaság helyett a tanyavilágon is szorgalmas munkát kell folytatni. Harcsár Pál s. k. a Tanács titkára Kérem a Szabad Művelődési Tanács tagjait, hogy a kért határidőre javaslataikat és elgondolásaikat feltétlenül terjesszék elő, mert addig cselekvő munkánkat nem kezdhetjük el, amíg a Tanács tagjai terveiket nem közlik. Dr. Páll Endre s. k. alispán, elnök Sokszorosított. - UMKL XIX. I-l-i-76 856-1946. • 45/B MakóJ947. április 17. MENDEI MIHÁLYNAK, A CSANÁD VARMEGYEI SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS TAGJÁNAK ÉSZREVÉTELEI A MUNKATERVRŐL Csanád vármegye Szabad Művelődési Tanácsának munkatervével kapcsolatban a következőket jegyzem meg: 1. A kultúrmunkához az anyagi alap megteremtését kizárólag csak a kormányzati úton látom megvalósíthatónak, s nem tudok hozzájárulni olyan javaslathoz, mely a művelődni vágyók akár filléreire, akár forintjaira támaszkodik. Teljesen ingyenes művelődési lehetőségeket kívánok a művelődni akarók számára. 2. Valóban nagyobb probléma az önzetlen, lelkes és buzgó szabadművelődési munkások előteremtése. Véleményem szerint ebben a kérdésben a mai szervezettségünkkel nem fogunk igen előbbre jutni. Nem pedig azért, mert a szabad művelődés munkája legnagyobbrészt csak a pedagógusok vállán nyugszik, akiktől mindenki elvárja, hogy ezt a munkát végezzék. Az érte kapott dotáció pedig a múltban is kevés volt, de ma sem jelent többet. Ezzel szemben a más foglalkozású emberek a különmunkáért vagy túlóráért megfelelő díjazásban részesülnek. Különösen nehéz a falun a helyzet, ahol a tanító a falu mindenese, ha tetszik neki, ha nem, ha ért hozzá, ha nem. Természetesen ilyen a végzett munka is. Javasolom azért: a) Törvényileg szabályozzák a szabadművelődési munkát, s a szabad művelődés munkásait illő dotációban részesítsék. b) Meg kellene kezdeni a hivatásos népművelők képzését, vagy az arra alkalmasak kiválogatását. Ezen a téren komoly munkát komoly eredményekkel csak így érhetünk el. c) Megyénkre nézve szükségesnek tartanám egy ilyen népművelő csoport megszervezését, mely a tanya világ s az előadókban szűkölködő falusi lakosság művelődését szolgálná. Munkája pedig például szolgálhatna a helyi népművelő szerveknek. Már a nyár folyamán is kiváló munkát végezhetne. 3. Eddigi munkánk valóban széteső és tapogatódzó jellegű volt. Kevés kivétellel nem a tanulni vágyók igényeire támaszkodott, hanem az előadó képzettségére és műveltségére. Ez pedig a legtöbb eset-