Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA
tartási költségeit havi 100 forintban számolhatjuk. Az első évben 5000, a másodikban 35 000 000 forint beállítása szükséges. Az internátusok és ösztöndíjak együtt 135 000 000 Ft. d) A főiskolai diákotthonok helyreállítási, ill. építési költségei a főiskolák beruházási költségeiben benne vannak. Külön gondoskodni kell azonban a főiskolai hallgatók ösztöndíjáról. Jelenleg 900 egyetemi hallgató kap szociális ösztöndíjat havonta 36-72 Ft összegben. (Ez évente 486 000 Ft-ot tesz ki.) A népi rétegekből jövő hallgatók tanulmányait csak az ösztöndíjkeret további megfelelő kiszélesítése biztosítja. Minthogy jelenleg 22 000 egyetemi hallgató van, minimálisan a következő számban kell az ösztöndíjat beállítani: 1. évben 2000, 2. évben 3000, 4. évben 5000. Ez a 3 év folyamán 100 Ft-os átlagot véve alapul 10 000 000 Ft. 10. ÁLLAMOSÍTSUK A KÖZMŰVELŐDÉS ESZKÖZEIT! a) Az állami tankönyvkiadás megszervezése. A folyamatban levő köznevelési reform fokozatos előhaladásával párhuzamosan valósítandó meg. Az 1947/48. tanévben kiadásra kerül 53 új általános iskolai tankönyv (I-VII. o.), 3 térképfüzet, 7 nevelői vezérkönyv kb. 2 000 000 példányban, 20 000 000 ív terjedelemben. Az általános iskolai VIII. o. és a középiskolai új tankönyvek 1948/49-ben jelennek meg az indításhoz felhasznált forgótőke újbóli felhasználásával 6 000 000 Ft. b) Szabadművelődési kiadóvállalat létesítése. A szabadművelődési szervek, társadalmi szervezetek egyre nagyobb mértékben igénylik a különféle vezérfonalakat, segédkönyveket, színvonalas ünnepélyeik összejöveteleik rendezéséhez a szükséges műsorkönyveket stb. Ezek kiadására önálló, lehetőleg nyomdával rendelkező szabadművelődési kiadóvállalatot kell létesíteni. A falusi népkönyvtárak számára szükséges helyi törzsanyagot ugyanez a kiadóvállalat adhatná ki. Forgótőke 3 000 000 Ft. c) Országos tanszerközpont létesítése. Az elavult vagy tönkrement iskolai tanszerek, taneszközök pótlására a legszükségesebb taneszközök jegyzékének összeállítására, új taneszközök kipróbálására és bemutatására, állandó tanszerkiállítás rendezésére, az iskolai szertárak szakszerű felülvizsgálására stb. 10 000 000 Ft. d) A kulturális és oktatófilm felhasználásának kiterjesztése. Az Oktatófilm Kirendeltség közművelődési filmintézetté való átszervezése, az iskolai filmoktatás általánossá tétele kb. 2000 hangos keskenyfilm-vetítőgép beállításával, a kultúrfilm szerves beillesztése a szabad művelődésbe, korszerű oktató- és kultúrfilmanyag előállítása és a film kölcsönzés korszerűsítése 8 000 000 Ft. 11. EGYENJOGÚSÁGOT A MŰVELŐDÉSBEN FŐKÉPP A FALU SZÁMÁRA! a) Művelődési körzetek létesítése és felszerelése a falu számára. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a falunak sem politikai, sem társadalmi felszabadítása nem sikerülhet, ha nem nyitjuk meg számára a műveltségben való felemelkedés útját. Szerencsére a modern fejlődés minden viszonylatban a régi, idáig természetesnek tartott szintkülönbségek eltüntetésére tör s ez érvényesül a város és falu viszonylatában is. A közlekedés jelenlegi fejlődése lehetővé teszi, hogy a falut kiszabadítsuk eddigi elszigeteltségéből s a színvonalas, korszerű élet részesévé tegyük. Természetes, hogy egy falu nem képes arra, hogy megfelelő, a városiakkal egyenrangú intézményeket tartson fenn. De a falvaknak egy-egy csoportját körzetekbe foglalhatjuk össze úgy, hogy ennek közös intézményei mindegyik falu számára hozzáférhetők legyenek. A körzet középpontjában kell megszervezni a színházi központot, filmkölcsönző és diapozitív központot, itt jelennek majd meg a körzet lapjai, működik a táj- és népkutató intézet, találnak helyet a gyakorlati tudományos (pl. kísérletügyi) intézmények stb., stb. Falusi művelődési körzetek szervezésére - mindössze 50 körzet megszervezését véve alapul - felveendő 15 000 000 Ft. b) Körzeti könyvtárak létesítése. A művelődési körzetek középpontjában kell felállítanunk a népkönyvtár modern típusát, a körzeti könyvtárat is. A demokratikus Magyarország nem elégedhetik meg azzal, hogy 40-50 kötetes „népművelő" sorozatokat juttasson a falunak. A falunak ugyanarra a szellemi látókörre, könyvtári vonatkozásban ugyanarra a változatos, korszerű, gazdag könyvtári anyagra van joga, mint a városi lakosságnak. A körzetek középponjában tehát gazdag, jól fejlett könyvtárakat kell létesítenünk s ennek anyagát a körzet egész területén köröztetnünk kell. A körzeti könyvtárakat ezért a legkorszerűbb eszközökkel (könyvszállító autóbusz) kell felszerelnünk, hogy a falu művelődési egyenrangúságát megvalósíthassuk. Sajnos a 3 éves terv szűkre szabott lehetőségei nem adják meg a lehetőséget, hogy az egész országot benépesítsük körzeti könyvtárakkal. Bármennyire tudjuk is, hogy a falu forradalmi átalakulása jórészt majd ezáltal zajlik le, meg kell elégednünk azzal, hogy az első évben 15, a másodikban 15 s a harmadikban 30 körzeti könyvtárat szervezünk meg 35 000 000 Ft.
