Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

got az új közigazgatási egységek szerint (megyeváros) arányos iskolai körzetekre kell bontanunk s minden körzet központjába középiskolát kell helyeznünk. Csak az ilyen arányosan eloszló, a körzet nevelési központjává alakuló középiskolák biztosíthatják, hogy a középiskolák tanulói közé minden általános iskola tanulói egyforma arányban jussanak be. Ha az ország területét a tervezett új közigazgatási beosztás szerint 60-70 000 lélekszámú, arányos iskolai körzetekre osztjuk, legalább 35 körzetben hiányzik a szükséges középiskola. A feladat részben új iskolák létesítésével, részben meglevő iskolák odatelepítésével oldható meg. A középiskolák áttelepítése, valamint a meglevő iskolák műhelyekkel, gyakorlóterületekkel való felszerelése (150 meglevő és helyben maradó középiskola á 100 000 Ft és 30 áttelepülő iskola á 600 000 Ft) 33 000 000 Ft. b) Mezőgazdasági szakoktatási intézményekre (gazdaképzőre, különféle gazdasági szakiskolákra és a mezőgazdasági középiskolákra) 18 000 000 Ft. c) Ipari szakoktatási intézményekre (így tanonciskolákra: 10 000 000 Ft) ipari, szak- és középiskolákra 24 000 000 Ft. d) Közgazdasági szakoktatásra 8 000 000 Ft. e) Művészeti irányú középiskolákra 3 000 000 Ft. 4. KULTURÁLIS JÓVÁTÉTELT A SZELLEMI ELNYOMATÁST ELSZENVEDŐ FELNŐTT DOLGOZÓKNAK! a) A dolgozók iskoláinak továbbfejlesztése főként a felnőttek teljes tanévű esti iskolai tanfolyamaivá való átalakításával. b) Középiskolára előkészítő tanfolyamok elsősorban a parasztság számára. Minthogy a régi Magyarország a parasztság számára alig biztosított iskolázási lehetőséget, nem elégedhetünk meg azzal, hogy az új nemzedéket majd kedvezőbb feltételek közé juttatjuk. Azok számára, akik a múltban elestek az iskolázástól, szintén meg kell nyitni az utat a középiskolába. 1949/50-ben nem is indulhat meg másképpen demokratikus összetétellel az új középiskola, csak ha már a megelőző két esztendőben nagy számban középiskolára előkészítő tanfolyamokat rendezünk népiskolát végzettek számára. 100 körzetben 100 tanfolyam rendezésére van szükség; az első évben egy, a második és harmadik évben 2-2 osztály működésével. Egy osztály költsége 7500 Ft, összesen tehát 3 750 000 Ft. c) Levelező tanfolyamok és iskolarádió létesítése. A dolgozók iskolái hozzáférhetetleneknek bizonyultak, az ország lakói jelentékeny része, elsősorban a lazább települési viszonyok között élő parasztság számára. Egy-egy faluban sokszor csak 2-3 tanulni vágyó személy akad, ezeknek a számára helyi iskolát, helyi tanfolyamot szervezni lehetetlen. A szórványtanulók gondozásáról tehát egészen különleges eszközökkel kell gondoskodnunk. Jól bevált külföldi (főleg amerikai és orosz) példák nyomán levelező iskolákat kell szerveznünk, továbbá rádióiskolát kell felállítanunk. 5. KORSZERŰ FELSŐOKTATÁSI REFORMOT! a) Tudományegyetemeink és egyetemi kollégiumaink helyreállítása 50 000 000 Ft. b) Műegyetem és kollégiumai helyreállítása 44 000 000 Ft. c) Új tanszékek és intézetek szervezése a magyarság új helyzetének és a természettudományok újabb fejlődésének megfelelően. Elsősorban a román, csehszlovák, délszláv, lengyel tanszék, a kelet-európai történelem, régészet, néprajz tanszékeinek, minden egyetemen társadalomtudományi tanszék, a tervgazdálkodás és világkereskedelem tanszékeinek, továbbá a fontos természettudományi tanszékek felállítása s a velük kapcsolatos intézkedések felszerelése. d) A magántanárok és a tanszéki személyzet státusának megteremtése. Intenzív munka nem folyhat az egyetemen, ha egy professzor önmaga több száz hallgató neveléséről kénytelen gondoskodni. Ezért szükséges a tanszéket vezető professzor mellett fizetett magántanárok, megfelelő számú tanársegédek stb. alkalmazása. Régen megelégeotek a papírüiplomával, ezért az intenzív egyetemi munkára nem sok gondot fordítottak. Most pótlólag kell a jól képzett, színvonalas éitelmiség biztosítására a tanszéki személyzet státusát felállítanunk. Szervezendő állás a IX.-VI. f. osztályokban. e) A nevelőképzés. Ahhoz, hogy az általános iskoláinkat és középiskoláinkat megfelelő számú nevelővel láthassuk el, évente 2500 általános iskolai és 500 középiskolai nevelőt kell az életbe kibocsátanunk. Az általános iskolai nevelők az éiettségi után 3 évig, a középiskolai nevelők 5 évig folytatnak tanulmányokat, tehát egyiüőben 10 000 nevelőképzős főiskolát hallgató neveléséi ől kell gondoskoanunk. Ez részben az egyetemeken töiténhetik, ezéit mindenekelőtt vissza kell állítanunk a pécsi egyetem bölcsészeti karát. Mintegy 7500 nevelőképzős számára azonban nevelőképző főiskolákat kell szervez-