Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

Bevezető

jesztésének jelentőségét a művelődés irányítói felismerték és általában hangsúlyozták is, ezzel azonban a népfőiskolák szellemét nem tudták hatékonyan befolyásolni.

19 Politikai szempontból a széles körű autonómia lehetővé tette, hogy minden párt és szervezet szabadon propagálja kulturális munkájában az ország jövőjére vonatkozó terveit, elképzeléseit. Ily módon a különböző pártok, szervezetek, egyesületek ismeretterjesztő és kulturális tevékenysége révén milliókhoz-juttatták el nemcsak a munkásosztály és a parasztság társadalmi felemelkedésének szocialista eszméit, hanem más nézeteket is, pl. a kisgazdaságokra épülő „Kertmagyarország" felfogást és a dán szövetkezetek modelljét propagáló nézeteket, a reformista, polgári demokratikus, sőt a kapitalizmus pozícióit védelmező világnézetet is. Az egyházak kulturális és más szervezeteinek tevékenysége a hitbuzgalmi és világnézeti neveléssel állt szoros kapcsolatban, esetenként fel-felerősödött a demokratikus kormányzati intézményekkel, a demokratikus államrendszerrel szembeni politikai állásfoglalások hangja is - főként a katolikus szervezetekben, mint a KALOT-ban, az Actio Catholicában és hasonló szervezetekben. Ezek a kormány korlátozó intézkedéseit vonták maguk után.

20 A koalíciós időszakban a kulturális és szabadművelődési tevékenység fokozottabban volt a politika eszköze is, a politikai pártok és szervezetek a kulturális rendezvények segítségével is igyekeztek megnyerni minél nagyobb tömegeket, elfogadtatni programjaikat, politikájukat. A politikai erőviszonyok fokozatos balratolódása következtében a szabad művelődésben is teret nyertek a szocialista irányba mutató ismeretterjesztő és műveltségi szintet emelő rendezvények. A munkáspártokban már korábban is ezt a célt szolgálta többek között a paritásos alapon működött Munkás Kultúrszövetség, az MKP és az SZDP mozgalmi rendezvényei, kultúrműsorai, alsó-, közép- és felsőfokú ideológiai szemináriumai, pártiskolai és pártfőiskolai tanfolyamai, akadémiái, az ifjúsági mozgalomban irányításukkal indított különböző kulturális (ének-, tánc-, zene és szavaló-) versenyei. Az MKP 1946-1947-ben a parasztság körében szervezett tanfolyamokat, a „Szabad Föld Téli Esték" keretében. Ez a szerteágazó tevékenység hatást gyakorolt a VKM irányította szabadművelődési munkára is. A kultúra „eszközét" természetesen az NPP és a FKGP is alkalmazta politikai céljainak elérése érdekében. A közvetlen politikai célok szolgálata ekkor egyben lehetővé tette azt, hogy nagy tömegek ismerkedjenek meg a magasabb kultúrával, a Horthy-rendszerben számukra tiltott művelődési területekre lépjenek, milliók ismerték meg ezekben a hónapokban, években Ady Endre, József Attila és sok haladó gondolkodású, szocialista költő, író munkáját. A politika hasznosan szolgálta a haladást, a forradalmat, és ekkor ez nem jelentett kizárólagosságot, a haladó polgári kultúra előfutáraival, hírnökeivel éppen úgy megismerkedhettek sokan, mint a marxizmus-leninizmus klasszikusainak munkáival. A fordulat évében, majd ezt követően a közművelődés, a szabad művelődés elveit újrafogalmazták. Ezek az állásfoglalások

21 részben a munkáspártok egyesülésével létrejött MDP programjára támaszkodtak - amely meghirdette a kulturális forradalmat, a széles tömegek kulturális színvonalának emelését és az ezt szolgáló iskolán kívüli oktatás, nevelés támogatását -, részben pedig már az 1948 végétől egyre erőteljesebben torzuló pártpolitikának a közművelődés területén is jelentkező következményei voltak. A szocialista forradalom győzelmével - az MDP kulturális forradalmat hirdető programja alapján

22 - megindult az egész kulturális élet és szervezet átépítése. Ez természetesen érintette a szabad művelődést is. Az egyház és az állam viszonyának rendezése, a demokratikus pártok háttérbe szorítása, a különböző tömegszervezetek, a két munkáspárt egységes ifjúsági és nőszervezetének megalakulása a szabad művelődés területén is az egységesülést, a szervezeti felépítés egyszerűsödését, egysíkúbbá válását eredményezte. A szabad művelődés területe is fokozatosan az MDP által irányított államhatalmi szervek befolyása alá került. A minisztérium élén végrehajtott személyi változások (1946. február: Keresztury Dezső, 1947. március: Ortutay Gyula 1950. február: Darvas József)

23 továbbá az ügyosztály vezetésében bekövetkezett váltások szintén, a közművelődési-szabadművelődési politika módosulását vonták maguk után. Ez utóbbi még inkább a napi politikának rendelődött alá. „A művelődésnek csak akkor van értéke - olvasható az egyik írásban -, ha az a legszorosabb kapcsolatban folyik a nép érdekével, politikai és gazdasági feladataival. Ebből kiindulva a szabad művelődés programjának megállapításánál elsősorban szem előtt kell tartanunk, hogy népünk mind a belpolitikában, mind külpolitikailag harcban áll a reakcióval, harcban áll az imperializmussal. Hazánk békés és szabad fejlődését csak a demokratikus nemzeti egység szorosabbra fűzésével biztosíthatjuk." A szabad művelődésnek, mint különböző pártállású és világnézetű tömegeket nevelő mozgalomnak, nem lehet feladata pártprogramok rendszeres ismertetése, de feladata a társadalmi fejlődés mibenlétének tudatosítása. Ehhez a marxizmus alapfogalmainak, a munkásosztály világtörténeti hivatásának ismertetése szükséges. ll