Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

26/B Makó, 1946. december 20. CSANÁD VÁRMEGYE KÖZSÉGEINEK 1946-1947. ÉVI SZABADMŰVELŐDÉSI MUNKATERVE A kerület lakosságának általános művelődési helyzetére vonatkozó adatok. Csanád vármegye hazánk délkeleti szögletén fekszik, 37 nagyközséggel, 5 kisközséggel és 1 megyei várossal. Lakosságának száma a legújabb adatok szerint 164 258 fő. Nemzetiségi megoszlás - az anyanyelvet véve tekintetbe - 1941-es adatok szerint: magyar 149 273, szlovák 11 962, román 3575, szerb 2212, német 9927. A lakosság többi része jelentéktelen számmal ruszin (31), horvát (6), vend (1), bunyevác (6), cigány (273), jiddis, héber (3), egyéb (120). Ezek az adatok a német és szlovák nemzetiségnéljelentősen változtak a lezajlott és lezajló kényszerű és önkéntes kitelepítésekkel. Vallási megoszlás: római katolikus 121 132, református 26 686, evangélikus 17 024, gör. kel. 7164, gör. kat. 1813, izr. 2908, a többi unitárius, babtista és ismeretlen vallású. Ezek a számok a háborús változások következtében eltolódtak, csak 1941-es adatok állottak rendelkezésre. Művelődési szempontból a nemzetiségi megoszlásnak van jelentősége. Művelődési tekintetben igen fontos körülmény az, hogy a vármegye községei közigazgatásilag és a népesség számát tekintve túlnyomólag nagyközségek, 1000 lélekszámon aluli községe mindössze 9 van. míg 33 községe 1000 lélekszámon felüli. Szabadművelődési szempontból községeknek veszünk olyan településeket is, amelyek jelenleg még nem közigazgatási egységek, de útban vannak efelé; így Kisdombegyház, Bánkút, Óföldeák. Ezekkel együtt szabadművelődési szempontból tehát 45 községe van a vármegyének. A föld- és házhelyosztással kapcsolatban új települések kialakulása van folyamatban. A művelődési terv megalkotásához hozzátartozik a vármegye jelenlegi helyzetképe, főleg gazdasági, politikai, társadalmi és szellemi szempontból. /. Gazdasági kép A vármegye lakossága túlnyomólag mezőgazdasággal: földműveléssel, állattenyésztéssel és kertészettel foglalkozik. Iparos- és kereskedőréteg csupán a legnagyobb községekben, közigazgatási központokban van, de ezek életmódja is nagyrészt alkalmazkodik a mezőgazdasági jelleghez. A földmíves lakosság gazdasági helyzetét a háború okozta veszteségeken kívül nagy részben determinálja az a körülmény, hogy a vármegyének kb. fél területé nagybirtok volt. Ezért alakult ki az a jellegzetes, tiszántúli tájra emlékeztető települési forma, nagyközségek, ezek gazdasági vérkeringését erősen letompította a közéjük vagy rájuk terpeszkedő nagybirtok. A nagybirtok települési formája a majorrendszer, ennek feloldása a nagybirtok felosztásával most folyik. Á földbirtokreformmal kapcsolatos házhelyosztások következtében újabb települések alakulnak ki, ezeken az építkezés folyik, azonban a telepítés kezdetén vagyunk. Másik, a gazdasági képhez tartozó tényező, amely művelődési munkánkat meghatározza: a tanyarendszer. A tanyavilág lakossága gazdaságilag nem éppen a legelhagyatottabb rétege a megye lakosságának, azonban a művelődésnek a tanyára való eljuttatása a legnagyobb probléma. A lakosság egy része kertészettel foglalkozik (vetemények, ipari növények, dohány, gyümölcs stb.). Művelődési szempontból a lakosságnak ez a rétege magasabb fokon áll, mint az őstermeléssel foglalkozók. Gazdasági szempontból a háború befejezése után új helyzet alakult ki. Újabb rétegek jutottak gazdasági és politikai szabadsághoz. Hogy egzisztenciájukat megteremthessék, gazdasági szempontból ezek szorulnak rá a legnagyobb támogatásra, kulturális téren a legnagyobb kötelességünk szintén velük szemben van. Szomorú az a helyzet, amiben vármegyénk lakosságának ez a kb. 40 százaléka van. Iskolától, orvostól, közigazgatástól távol, minden segítség nélkül kellett megkezdeniök az életet.önállóan. Hihetetlen az az elhagyatottság, amelyben ezek a véreink beléptek a demokráciába. Azt szokták mondani, hogy vármegyénk is egyike azoknak, amelyek az ország éléskamrái. Meglehet, de lakosságunknak ez a része gazdaságilag és kulturális vonatkozásban is igen nagy támogatásra szorul. A kibontakozás jelei már mutatkoznak. Cukorrépából olyan termés volt vármegyénkben, amely a legnyugodtabb békeévekre emlékeztet. Hihető, hogy rövidesen feloldódik a mai súlyos gazdasági depresszió és vármegyénk szorgalmas, sok terményéről (hagyma, zöldség stb.) világszerte híres hépe hamarosan megtalálja gazdasági boldogulását. Ez a művelődést is nagymértékben fogja előrevinni. //. Politikai kép Politikailag a felszabadulás - mint országszerte - szintén új helyzetet teremtett. Vármegyénk, a Viharsarok egy darabja, a múltban a legsúlyosabb helyzetben volt. A nagybirtokrendszer sok mindent