Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Iratok

tési Minisztérium javaslata elvesztette aktualitását akkor, amikor az Iparügyi Minisztérium keretén belül megalkotott hitelkonstrukció a minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank között teljes legalizálást nyert. Az iparindítási hitellel kapcsolatban az OGT közbenjöttével felállított bizottság hivatott a hitelakció kérdését elbírálni, javaslatot tenni stb. Rámutat annak szükségességére, hogy elsőrendű fontosságú az egyes hitelkérelmek elbírálásánál a szakminisztériumokhoz való utalás, mint ahogy ez az utóbbi időben a Nemzeti Bank részéről meg is történt. Újabb bizottság felállításai nem tartja szükségesnek, mert szerinte a gyorsaságot hátráltatná. Befejezésül előadja, hogy a hitelkérdés ma részben politikum is, amely politikai probléma eldöntése nem tárcaközi értekezlet kompetenciájába tartozik. Minden minisztériumnak harmonikusan kell összedolgoznia, de az Iparügyi Minisztérium semmi olyan konstrukciót nem óhajt támogatni, amely a gyors tempót megakadályozza. Elnök nézete szerint abból kell kiindulni, hogy a Nemzeti Bank felelőssége tudatában nagyfontosságúnak tartja, hogy a szakminisztériumokból minden egyes hitelkérelem esetében információt kérjen, és csak azok véleménye alapján döntsön abban, hogy mikor, kinek, mennyi hitelt folyósítson. Faragó László szerint a legfontosabb kérdés itt, hogy a hiteleket milyen sorrendben tudja a Nemzeti Bank kielégíteni. Lehet, hogy a Bank ehhez szakreferens bevonását szükségesnek tartja, de nem szabad a konstrukciónak olyan színezetet adni, hogy egy, a minisztérium fölé rendelt irányító szervet akarnak létesíteni. Csak arról van szó, hogy az előzetesen megállapított keretek sürgősségi szempontból, hogyan oszlanak meg. A hiteligénylések bírálata a Nemzeti Bank szuverén joga, véleményt kérni lehet, de a felelősség alól a Nemzeti Bankot nem lehet feloldani. Elnök rámutat arra, hogy az értekezlet összehívásának fő célja annak eldöntése, hogy az egyes hitelkérelmek döntés végett egy, hetenként egyszer-kétszer összeülő értekezlet elé terjesztessenek-e, vagy pedig létesíttessék egy iroda, mely a kérelmet átadja döntés végett a szakminisztériumnak, amely bírálatával viszszaküldi a kérelmet. Faragó László iroda felállítását javasolja, olyan irodát, amely nem véleményező és nem döntő szerv, hanem csupán technikai értelemben vett lebonyolító szerv, mintegy segédorgánuma a Nemzeti Banknak. Elnök tájékoztatja az értekezletet a Bank elgondolásáról, mely szerint a 15 éve fennálló külkereskedelmi tárcaközi bizottsághoz hasonló szervezet felállításáról lenne szó. Varga államtitkár az Iparügyi Minisztérium kiküldöttjének szavaira való reflektálás során előadja, hogy a minisztérium nem vindikálja magának a kérdés eldöntését, de szerinte a technikai rész kivitele hatáskörébe tartozik. A minisztérium mindig kész a társminisztériumokkal együttműködni. Szerinte a hitelek megszavazásánál nem csupán az összegszerűséget, hanem a beosztást is meg kell állapítani. Ezen a vonalon úgyszólván egy tablót kellene készíteni, abba a