Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)
Iratok
A magam részéről is indokoltnak tartom, hogy a rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági munkaeszközök tekintetében a kormányzat szigorú készletgazdálkodást vezessen be. Mind a készletek bejelentését, mind azok igénybevételét helyeslem. Tárcám részéről ennek további támogatásául rámutatok még arra is, hogy az országot terhelő jóvátételi kötelezettség teljesítése során Jugoszlávia számára nagyobb mennyiségű mezőgazdasági munkaeszközt kell szállítanunk. Nem osztom azonban Miniszter Űr állásfoglalását abban a kérdésben, hogy a mezőgazdasági munkaeszközök kötött gazdálkodásának irányítását az újjáépítési tárca irányítása alá kívánja vonni. A felvetett kérdés több tárca hatáskörét érinti, így a kereskedelem- és közlekedésügyi, a földmívelésügyi és a közellátásügyi tárcák éppúgy érdekeltek, mint az iparügyi tárca. Ha tehát az egységes és gyors intézkedés céljából a mezőgazdasági munkaeszközök forgalmának egy tárca hatáskörébe utalása mutatkozik szükségesnek, indokoltabbnak tartanám, hogy a kérdés rendezésével a felsorolt tárcák valamelyike bízassék meg. Tekintettel arra, hogy megítélésem szerint a kérdéses munkaeszközök túlnyomó része a kereskedelem útján kerül forgalomba, a magam részéről hatáskör szempontjából a kereskedelem- és közlekedésügyi tárcát hozom javaslatba azzal, hogy az ipari termelést és jóvátételi szállításokat érintő kérdésekben velem egyetértésben járjon el. Annak további alátámasztására, hogy az újjáépítési tárca hatáskörének célzott kiterjesztését indokolatlannak tartom, tisztelettel rámutatok arra, hogy Miniszter Úr több ízben hangsúlyozottan adott annak a véleményének kifejezést, hogy az Újjáépítési Minisztérium nem kíván konkrét ügyek intézésével foglalkozni, sem pedig a többi tárcák hatáskörét elvonni, hanem feladatát egyedül az újjáépítés országos jelentőségű kérdéseinek az egységes irányításában, az egyes szaktárcák között az összhang biztosításában és a koordinációban látja. Teljesen egyetértek ezzel a Miniszter Úr által kifejezésre juttatott elgondolással és ebből a szemszögből nehezen találom indokolhatónak, hogy Miniszter Úr a kötött gazdálkodásnak, — amelyben az egyes tárcák érdekeltsége folytán az egységes irányítás amúgyis nehezen biztosítható —, egy ilyen kisebb jelentőségű szektorát saját hatáskörébe vonja, s ezzel a kötött gazdálkodás irányítása egységesítés helyett inkább szétaprózódjék. Célszerűségi szempontból még arra is hivatkozom, hogy a most megalakított Újjáépítési Minisztériumnak nincsenek olyan kellő gyakorlattal rendelkező központi és helyi végrehajtó szervei, amelyek a rendelet céljainak lehetőleg teljes megvalósítását hathatósan biztosítanák. Mindezek összefoglalásával tisztelettel kérem Miniszter Urat, hogy a rendelettervezet tárgyalását a minisztertanács napirendjéről levenni, és a kérdés szabályozását az érdekelt tárcák egyetértésének biztosítása mellett a kereskedelemés közlekedésügyi miniszter úrnak átengedni méltóztassék. A miniszter rendeletéből: Dr. Szabó József miniszteri tanácsos