Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

47 Adorján János közgazdasági szakíró, 1900. január 18-án született Zagyvarónán. Korábban mezőgazdasági nagyüzemet vezetett, majd az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központban dolgozott. Mezőgazdasági üzemi és termelési tanulmányait a tudományos életben is nagyra értékelték. A Nemzeti Parasztpárt tagja volt. 48 Lakatos Miklós 1904-ben Született Budapesten. A szerszámkészítő mesterséget tanulta, ebben a szakmában dolgozott a Ganz Hajógyárban, ahol később az üzemi bizottság elnöke volt. 1920-tól kezdve részt vett a kommunista mozgalomban, ezért súlyos üldöztetéseknek volt kitéve. Ismereteit a párt mozgalmi keretei között és önműveléssel gyarapította, különösen az iparpolitika és a munkáskérdések tanulmányozására fordított figyelmet. 49 Gács Lajos építészmérnök 1888-ban született Aradon. A Műegyetem elvégzése után hosszabb külföldi tanulmányutat tett. Visszatérése után a fővárosban és vidéken tervező építészként dolgozott. Az első világháború kitörése után a MÁV központjában — főmérnökként — a központi üzletvezetőség magasépítési osztályát vezette. Az angol kormány szolgálatában részt vett a Nílusgátak, illetőleg az egyiptomi öntözési rendszer tervezésében és kivitelezésében. A magyar kormány megbízásából különböző vízépítési és mezőgazdasági újjáépítési terveket dolgozott ki. Hosszú időt töltött Szudánban is. Visszatérte után, 1937-ben, az ő kezdeményezésére jött létre az Országos Öntözésügyi Hivatal. A Szociáldemokrata Párt tagja. so Antall József1896. március 28-án született Orosziban. Jogász, kisgazdapárti politikus. Az első világháború után — orosz hadifogságból hazatérve — elvégezte a jogi egyetemet. 1923-tól különféle minisztériumokban dolgozott. Elsősorban szociálpolitikával foglalkozott. A Független Kisgazdapártnak 1931-től volt tagja. Részt vett Veszprém vármegye közéletében. Az 1930-as évek második felétől kapcsolatba került a népi írók mozgalmával, a Szociáldemokrata Párttal és Bajcsy-Zsilinszky Endre körével. 1939-től miniszteri osztálytanácsosi rangban menekültügyi kormánybiztos volt a Belügyminisztériumban. A szegényellátási és segélyezési ügyek fő szervezője. 1944-ben a Gestapo letartóztatta! 1944 szeptemberében szabadlábra került. A felszabadulás után előbb az Újjáépítési Minisztériumban államtitkár, majd újjáépítési miniszter. 1946 augusztusától nem vállalt politikai funkciót. 1974. június 24-én halt meg Budapesten. 51 Nizsalovszky Endre 1894-ben született Békéscsabán jogtudós, egyetemi tanár. Nagyváradon, Debrecenben, majd a berlini egyetemen tanult. 1918-tól bíróságokon, majd az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott. A harmincas években a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, majd a Budapesti Tudományegyetem jogi karán tanított. Tagja volt a Magyar Kereskedelmi Kamara mellett működő nemzetközi választott bíróságnak. Különös figyelmet szentelt munkáiban a kereskedelem és a váltójog kérdéseinek, továbbá a valorizációnak. 1945 után sokat foglalkozott a népgazdaság polgári jogrendszerének fejlesztésével. 1976-ban halt meg Budapesten. 52 Varga István 1897-ben született Budapesten. Közgazdász, egyetemi tanár. A Központi Statisztikai Hivatalban, különböző pénzintézetekben, majd 1927 és 1949 között a Magyar Gazdaságkutató Intézet vezetőjeként dolgozott. 1944-ben a Gestapo letartóztatta. A felszabadulás után az Újjáépítési Minisztériumban volt főcsoportvezető, majd államtitkár, 1946-tól az Anyag- és Árhivatal elnöke. Tevékenyen részt vett az ország újjáépítésében, a stabilizáció és a hároméves terv előkészítésében. 1956 után a Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd az MTA Közgazdaságtudományi Intézetében dolgozott, és a reformbizottság elnökeként is tevékenykedett. 1956-ban a Központi Népi Ellenőrző Bizottság tagja lett. 1962-ben halt meg Budapesten. 53 MK 1945. 65. sz., július 1. 54 Uo. 1. § (1) bek. 4. o. 55 Uo. 4. o. Sö Az 1937. évi VI. tc. a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörét Budapest környékére is kiterjesztette. 57 A magyar népi demokrácia története ... 52. o. 58 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai ... 153— 160. o.