Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

amint erről a Gazdasági Főtanácshoz írt, a munkásság munkabérkérdésének megoldását sürgető átiratában a miniszter beszámolt.

185 Az Építőmesterek Ipartestülete beadványban követelte az építőiparban foglalkoztatottak felmondási idejének a rögzítését, a kötelező szakszervezeti munkaközvetítés bevezetését, az építőiparban bekövetkező munkaleállások megszüntetését, a kollektív építőipari bérek megállapítását, a jogosulatlanul ipart űzők tevékenységének megszüntetését, az alkalmazható haszon- és rezsiszázalék rögzítését, és felvetette az építőiparosok felelősségét azért, mert az építőiparban a munkabérek — a többi iparhoz viszonyítva — kiugróan megemelkedtek.

186 A lakóház-építkezések megindításával kapcsolatban összehívott értekezlet

187 résztvevői jól látták azonban azt is, hogy a munkaerőhiány fokozatosan csökken. Az év szeptemberétől kezdve az építőipari munkanélküliség vált fő problémává. A minisztérium készített is egy tervezetet, mely a közületi magasépítkezéseken olyan munkák elvégzését irányozta elő, amelyekhez a legtöbb munkáskézre van szükség. Úgy látta, hogy a problémát az október 2-án felállított Építésügyi Munkaszervező Intézet

188 útján meg lehet oldani. Az intézet szervezte volna a helyreállítási munkákat, és vezette volna az azokra vonatkozó versenytárgyalásokat. December 3-án — még mielőtt működését érdemben megkezdte volna — az intézet már meg is szűnt. Az év végén a munkanélküliség enyhítése érdekében a most már Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium a Gazdasági Főtanácshoz fordult,

189 amely helyesnek találta, ha — a közmunkálatok kiemelésével — a minisztérium a saját hatáskörében oldja meg e problémát. Az Újjáépítési Minisztérium 1946-ban is folytatta — az Országos Építésügyi Kormánybiztosság közreműködésével — az előző évben megkezdett tető-helyreállítási akciót. Sőt az erre vonatkozó rendelet hatályát kiterjesztette a rombolttá nyilvánított vidéki városokra is,

190 és a háztulajdonosok tető-helyreállítási kötelezettségét is — a korábbi rendeleteknél egyértelműbben — rögzítette.

191 Szabályozta az Országos Épületjavítási Alapból e célra folyósítandó kölcsönökkel kapcsolatos eljárást is.

192 A tetőfedési akció az év végéig eredményesen lezárult. Tovább folyt a háztulajdonost és a bérlőt a lakás-helyreállításban egyaránt érdekeltté tevő 10300/1945. ME sz. rendelet és az annak végrehajtására vonatkozó 60100/1945. UM sz. rendelet értelmében a lakás-helyreállítási akció is. 1946. október 13-án jelent meg a lakás-helyreállítást szabályozó 11800/1946. ME sz. rendelet.

193 Folytatódott a központi fűtőberendezések helyreállítása

194 és rendeletileg szabályozták azt is, hogy az épületekben levő központi fűtőberendezések üzemeltetése milyen mértékben terheli a háztulajdonost.

195 Az előző évi rendelkezések alapján előterjesztett segélykérelmek elbírálására tárcaközi bizottság alakult, melyben a pénzintézetek, az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium, valamint az érintett tárca képviselői vettek részt.

196 1946ban lehetővé vált a magánépítkezések megindítása is. A hitelfeltételeket a Taka-