Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

világosan mutatja, hogy milyen ügykörök maradtak az Újjáépítési Minisztérium irányítása alatt. Augusztus 22-i szervezeti felépítésében már feltűnik az építési kivitelezési osztály, megszűnt viszont a költségvetési és alapkezelési, valamint a régi feladatkörökből még megmaradó újjáépítési szervezési osztály. Megszűnt az Országos Közmunka Hivatal is.

167 Helyét — a minisztérium szervezetén belül — a munkaerő-gazdálkodási és közmunkaügyi igazgatási osztály vette át.

168 Időközben az Újjáépítési Minisztérium felügyelete alá került az Egyes Állami Javak Kezelősége is.

169 Az 1946. évi XXIV. törvény, amely az újjáépítési miniszteri állást építés- és közmunkaügyi miniszteri állássá szervezte át, szeptember 23-án jelent meg. Feladata lett a minisztériumnak az építési és városrendezési ügyek irányítása (ez utóbbiak közül a Fővárosi Közmunkák Tanácsának illetékességi körébe tartozó ügyeket ezzel egyetértésben kellett intéznie), az építőipari anyaggazdálkodás, az építkezések gazdasági és pénzügyi fedezetének biztosítása, az építőiparral és építési vállalkozói iparral kapcsolatos hatósági jogkör gyakorlása, a középítkezések, a közmunkálatok, valamint a közmunkaügy és a munkaerő-gazdálkodás irányítása. A vasúti, közúti, híd-, légiközlekedési, a postai építkezések és a községi közmunkaügyek a Közlekedési Minisztérium ügykörében maradtak. A törvény megszüntette az Országos Építésügyi Kormánybiztosságot, s a Fővárosi Közmunkák Tanácsa városrendezési és építési ügyekben az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium tanácsadó testületévé vált, annak felügyelete alatt működött tovább, míg az 1948. évi XIV. törvény meg nem szüntette.

170 Antall József miniszter már augusztus 21-től eltávozott a minisztérium éléről, helyére Mistéth Endre, a Független Kisgazdapárt mérnökszakosztályának fiatal tagja lépett,

171 aki eddig az Iparügyi Minisztériumban töltött be politikai államtitkári tisztet. Az Újjáépítési Minisztérium 1945-ben az újjáépítés koordinációjára, a minisztériumnak gazdasági csúcsszervkénti működésére törekedett. 1946-ban viszont az építésügyi igazgatás megszervezésére koncentrált. Azokban az ügykörökben, amelyek nem kerültek ki felügyelete alól, tovább folytatta előző évi tevékenységét, az új feladatköröket illetően pedig működését az útkeresés jellemezte. Az Újjáépítési Minisztérium az 1946. év folyamán is törekedett az újjáépítési munkatervhez szükséges adatok begyűjtésére. Ekkor már nem értelmezte tágan a tervkészítés munkáját; így például kizárólag az építésügyre vonatkozik^ Magyar Központi Statisztikai Hivatalhoz intézett kérelme is, melyben az épületkárokról szóló járásonkénti és városonkénti kimutatások beküldését kéri,

172 pedig 1945-ben a Statisztikai Hivatalt még a minisztérium felügyelete alá kívánta vonni.

173 Sürgetőleg kérte az adatokat — amelyek úgy látszik, még mindig hiányosan álltak rendelkezésére — az alispánoktól és a polgármesterektől is. Az újjáépítési tervet 1946-ban nem sikerült előkészítenie. A már Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium néven működő egykori Újjáépítési Minisztérium október 29-én