Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)
Bevezető
szenvedett épület helyreállítása az épület állagának további megóvása szempontjából gazdaságos volt. Az Újjáépítési Minisztérium kiküldöttje a segély folyósításáról a helyszínen határozott. Megyei városok esetében az újjáépítési ~ miniszter az országos építésügyi kormánybiztossal és a belügyminiszterrel egyetértésben döntött. A segélyre jogosult — a segélyösszeg kézhezvétele után — köteles volt a javítást olyan ütemben elvégezni, hogy az október 31-ig befejeződjék. A segély rendeltetésszerű felhasználását a kormánybiztos ellenőrizte. Akciót indított az Újjáépítési Minisztérium a munkás-lakótelepek helyreállítására is. Még 1945-ben megkezdte a falusi lakóházak és gazdasági épületek háborús kárainak felmérését, 118 hogy a következő évben megszervezendő falusi lakásépítési akció megindítható, az 5120/1945. ME sz. rendelet pedig a községekre kiterjeszthető legyen. 1945-ben megindította a minisztérium a Dráva menti községek háborús kárainak helyreállítási munkálatait is. 119 Az ország újjáépítésére sorra érkeztek a minisztériumba a különböző felajánlások. A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szabad Szakszervezete 1945. szeptember 25-én 521 500 pengőt ajánlott fel. 120 A budapesti Aradi utca 31. sz. ház lakói 300 pengőt gyűjtöttek a hidak újjáépítésére. 121 Erre a célra az Amerikában élő magyarok is jelentős összegeket ajánlottak fel. 122 Vállalatok, egyesületek, társadalmi szervezetek, egyének igyekeztek — erejükhöz mérten — hozzájárulni a megújuláshoz. 123 A Pénzjegynyomda alkalmazottainak adományát pl. a Lánchíd újjáépítése közben balesetet szenvedett munkások jutalmazására használta fel a minisztérium. 124 Az Újjáépítési Minisztérium működése — mint arra márutaltunk — összefonódott az Országos Építésügyi Kormánybiztosság tevékenységével. A kormánybiztosság hivatalos megalakulásáról szóló rendelet kötelezte az Újjáépítési Minisztériumot a helyreállításokhoz szükséges tőke, nyersanyag, munkaerő és a szállítási eszközök előteremtésére, és ezeknek a kormánybiztos rendelkezésére bocsátására. Nyilvánvaló volt azonban, hogy ez az adott helyzetben lehetetlen, s ha az országos építésügyi kormánybiztos mindenben kizárólag arra várt volna, hogy az Újjáépítési Minisztérium a rendeletben rögzített feladatának eleget tegyen, akkor úgyszólván semmit sem tehetett volna az országot ért háborús pusztítások helyreállításáért. Harrer Ferenc a Fővárosi Közmunkák Tanácsában megtartott értekezleten leszögezte: „A minisztériumnak és a kormánybiztosságnak ezt a súlyos feladatot közösen kell elvégeznie. Ezért szükséges a kooperáció/' 125 Az együttműködésnek mindenesetre közös koncepció alapján kellett létrejönnie. A kormánybiztost munkájában a Fővárosi Közmunkák Tanácsa segítette. Mindaddig, amíg az Országos Építésügyi Tanács szeptember 27-én meg nem alakult, ez a testület — melynek hatásköre eredetileg csak Budapestre és környékére terjedt ki — 126 , a kormánybiztos intézkedéseinek a meghozatalában tanácsadóként közreműködött. A kormánybiztos — országos hatáskörének érvényesítésére — hét vidéki kirendeltséget is létesített. Ezek augusztus 9-én kezdték
