Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

ködésével — pártközi tárgyalások kezdődtek, amelyeken fölmerült valamennyi párt közös listán indulásának gondolata. Az Egyesült Államok és Anglia azonban jelezte, hogy ez esetben elzárkózik a diplomáciai kapcsolatok felvételétől és a későbbi békekötéstől. így közös lista nem jött létre, csupán közös nyilatkozat, amely október 25-én jelent meg, s amelyben a pártok felvázolták az új választások után megalakuló kormány közös programját, s a program megvalósításáért közös felelősséget vállaltak. Mint ismeretes, a november 4-i választásokon is a Független Kisgazdapárt szerezt« meg az abszolút többséget.

62 A tárcák felét a Kisgazdapártj másik felét pedig a Függetlenségi Front többi pártjai kapták az új kormányban.

63 A kisgazdapárti Tildy Zoltán által vezetett kormány közös program alapján kezdte meg működését. Erre nézve a pártközi tárgyalásokon már előzőleg megállapodás jött létre. A program fő pontjai voltak: a munkásság élelemmel és iparcikkel való jobb ellátása, az infláció megszüntetése, az államháztartás egyensúlyának helyreállítása, a nagytőke erőteljes megadóztatása, a földreform befejezése, a bányák és az erőművek államosítása, az államigazgatás megtisztítása a reakciós elemektől. Bár a Kisgazdapárt kénytelen volt elfogadni ezt a programot, a szénbányák és az energiahálózat államosításánál tovább e téren nem akart lépni. A kötött gazdálkodás bevezetését pedig a magánvállalkozás érdekeinek a szolgálatában képzelte el. A Magyar Kommunista Párt következetesen törekedett a gazdaságpolitikai program megvalósítására, és ennek elősegítésére külön gazdaságpolitikai koordináló szerv létrehozását javasolta. Sikerült elérnie, hogy november 24-én megalakult a Gazdasági Főtanács, formálisan a miniszterelnök vezetése alatt. Irányítását azonban gyakorlatilag a Gazdasági Főtanács titkára, a kommunista Vas Zoltán látta el.

64 1945 végére az Újjáépítési Minisztérium elvesztette a létrehozására vonatkozó rendelet által neki szánt feladatot és hatáskört. Az újjáépítési miniszteri székben Nagy Ferencet felváltó Antall^ózsef jól látta a tárca feladatkörének megváltozását, és meg is tette a feladat- és hatáskör átalakítására az első lépéseket, most már a szorosabb értelemben vett építésügy és az építésügyi igazgatás megszervezése és irányítása felé orientálódva.

65 A minisztérium működésének kezdeti (1945 végéig terjedő) időszaka lényegében az útkeresés korszakának tekinthető. Miközben a minisztérium maga is kereste a lehetséges tevékenységi formáit, minduntalan összeütközésbe került más tárcákkal. Konkrét intézkedései sokszor éppúgy akadályokba ütköztek, mint a koordinációs feladatok ellátásával kapcsolatos elvi kérdések tisztázására irányuló törekvései. f Az Újjáépítési Minisztérium megalakulása után azonnal hozzáfogott az ország újjáépítési tervének elkészítéséhez szükséges adatok begyűjtéséhez. A lakóházakat ért háborús károk felmérése az Országos Építésügyi Kormánybiztosság feladatkörébe tartozott. Az országos építésügyi kormánybiztos 4000/1945. sz. XVTT