Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Iratok

akkor, amikor a közvéleményben az anyaggazdálkodást kritizálják, szíveskedjenek a most ismertetett nehézségekre rámutatni. Kéri továbbá a tanácstagokat, hogy munkájukkal könnyítsék meg a kormánybiztosra rótt emberfeletti munka elvégzését. Jegyzőkönyv — Budapest Főváros Levéltára XIX. 2. a. 2. Újjáépítési Tanács jegyzőkönyvei. 1 Az Országos Építésügyi Kormánybiztosság közigazgatási és anyaggazdálkodási főosztályának vezetője volt. 2 Lásd az előző dokumentum 2. sz. jegyzetét. 3 4000/1945. OÉK sz. (MK 1945. 98. sz.) 4 Az Újjáépítési Minisztérium mint „csúcsminisztérium" részletesen foglalkozott a külkereskedelmi kapcsolatok ápolásával. Kereskedelmi osztálya számos lépést tett a szomszéd országokkal való kereskedelem kiépítése felé. s Az iparügyi miniszter 100.500/1945. sz. (MK 1945. 208. sz.) rendeletéről van szó, amely egyes áruk és készletek bejelentésével és zár alá vételével kapcsolatban intézkedett. 35/e 1945. szeptember 28. SZTOJKA JÓZSEF BESZÁMOLÓJA AZ ORSZÁGOS ÉPÍTÉSÜGYI TANÁCS ÜLÉSÉN A MUNKAERŐ-ELLÁTÁS ÉS AZ ÉPÍTŐANYAG-SZÁLLÍTÁS HELYZETÉRŐL Bevezetés. Az Országos Építésügyi Kormánybiztosság 1946. évi munkaterve: a háborús rongálódások helyreállításának tervszerű folytatása, illetve az elpusztult otthonok helyett újak építése. Az elgondolás szerint a terv kormánybiztosi kezdeményezésre és irányítás mellett a közületek bevonásával, magánvállalkozás keretében kerülne kivitelre. A végrehajtandó munkák terjedelmét részben a fennálló szükséglet, részben a lehetőségek határozzák meg. Nem kétséges, hogy a szükséglet lényegesen meghaladja a lehetőségeket, mindamellett ismerni kell a keretet, hogy az elhatározás a gyakorlatban is kivitelezhető, illetve irányítható legyen, előteremtve azokat a szükséges feltételeket, amelyek nélkül a terv megoldhatatlan. Budapesti szükséglet. A feladat terjedelme ez idő szerint csupán fővárosi viszonylatban ismert. Hozzávetőlegesen az általános kárszázalék alapján számítva mintegy 14—15 millió légköbméter épület javítására, illetve újjáépítésére van szükség, hogy a háború előtti lakásviszonyok elérhetők legyenek.