Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Iratok

lőinek bevonásával — értekezletet hívjon össze. A mezőgazdasági traktorokra, traktoros talajművelő eszközökre és vetőgépekre vonatkozóan azt javasolja, hogy ezeket a gépeket teljes egészében vegye át a földmívelésügyi minisztérium, azok fölött ő rendelkezzék. A földmívelésügyi miniszter urat fel kellene kérni, miszerint a gépeket a kiutalás alkalmával vizsgálja meg, hogy a kiutalásban részesülő gazdálkodó milyen és mennyi gabonát tudna beszolgáltatni, és a kiutalást a megfelelő mennyiségű gabona beszolgáltatásától tegye függővé. A Tárcaközi Bizottság a javaslattal egyetértett. A cserearány megállapításá­nak kérdésével kapcsolatban közölte Tóth József, hogy Szabó államtitkár úr annak az elvnek elfogadását tartja szükségesnek, hogy a cserearányt az 1939. évi árarányoktól eltérő módon is meg lehessen állapítani. Utalt arra, hogy a Bizottság ebben a kérdésben már korábban megegyezett, és a Bizottság ezt tudomásul is vette. Felmerül a forgalmi adó kérdése is hivatalos kompenzációval kapcsolatban. Kéri a pénzügyminisztérium képviselőjét, hogy a szövetkezetek a kompenzáció lebonyolításával kapcsolatban forgalmi adót ne legyenek kötelesek fizetni. Erről a kérdésről a pénzügyminiszter úrhoz átiratot fog intézni a közellátásügyi miniszter úr. Addig is kéri a pénzügyminiszter úr képviselőjét, hogy a kérdést vizsgálja meg, és a helyzetről tájékoztatást adjon. A zsák kompenzációs forgalomba bocsátását rendkívül sürgősnek ítélik, és ezért azt minden más textíliát megelőzve kívánják cserébe bocsátani. A zsák cserearányát akként kívánják megállapítani, hogy a textilzsákért 15 kg búzát, a gabonazsákért pedig 22 kg búzát kérnének. Ezt a cserearányt a Tárcaközi Bizottság elfogadhatónak tekinti. Az Árucsere Iroda vezetője 17, illetve 25 kg-ra való felemelését is helyesnek tartaná. A Tárcaközi Bizottság ez ellen sem tesz észrevételt. Csikós-Nagy Béla: (pénzügy): Kéri, hogy a GYOSZ-hoz intézzenek leiratot, amelyben tájékoztatják az iparvállalatokat arról, hogy milyen módon és miiyen feltételek mellett köthetnek csereüzleteket. Ebben a leiratban sorolják fel, hogy egyáltalán milyen árukkal lehet csereügyleteket kötni, ezeket a csereügyleteket milyen arányban lehet számítani. Szükségesnek tartja azonban a leiratban az élelemtári költség felszámításának kérdését is. Megemlíti, tudomása szerint a kartonlemezgyár nagy arányú csereüzleteket köt, jó volna ezeket a csereügylete­ket megvizsgálni. Jegyzőkönyv — UMKL, UM 35.965/1945. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom