Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)
Bevezető
Varga Béla 21 a Kis Újság július 1-ji számában így fogalmazott: „... az országot a magunk erejéből talán 40 évig sem tudnók felépíteni olyannak, amilyen volt. Vegyük tudomásul, hogy a termelőmunka sem az egyik, sem a másik területen nem tud megindulni segítség nélkül. Ezt az országot magunktól felépíteni nem tudjuk," 28 A Kisgazdapárt kezdettől fogva külföldi kölcsönre számított, ezért elsődleges célja az volt, hogy az ország gazdaságát hitelképessé tegye. Alapvető különbségnek tekinthető az is, hogy a Kisgazdapárt — az ipari termelés megindításának szorgalmazásával szemben — a mezőgazdaság állami támogatást feltételező erősítését tartotta elsődlegesnek, s itt — a paraszti szárny nyomására — a birtokos parasztság támogatására törekedett. A szűkebb értelemben vett újjáépítés ügyével a Kisgazdapárt mérnöki szakosztálya foglalkozott. „Meg kell találni azt a módszert — írták —, amely az összes energiákat, minden rendelkezésre álló anyagi eszközt és minden építőipari munkakészséget az újjáépítés szolgálatába állít." 29 A Magyar Kommunista Párt — a politikai életbe egyre intenzívebb bekapcsolódása nyomán — arra a felismerésre jutott, hogy minél nagyobb erővel kell szembeszállnia a Kisgazdapárt jobboldalán gyülekező nagypolgári és polgári középrétegek befolyásával. Az a politikai szituáció, amelyben az újonnan szervezett Újjáépítési Minisztérium megkezdte működését, már magában rejtette azokat az ütközési pontokat, amelyek egyfelől a gazdasági koordinációs feladatkört megvalósítani kívánó — és kisgazda vezetés alatt álló — Újjáépítési Minisztérium, másfelől a többségében baloldali vezetés alatt álló, koordinálandó gazdasági tárcák között fennálltak. Az első ilyen jellegű probléma azonnal megmutatkozott. Az Újjáépítési Minisztérium feladatköre volt az építésügy és a munkaerő-gazdálkodás miniszteri szintű irányítása, ami azt is jelentette, hogy az addig önállóan tevékenykedő Újjáépítési Kormánybiztosság az ő fennhatósága alá került. 30 A felügyelet részben politikai, részben ellenőrző jellegű volt. 31 A Kormánybiztosság — Fischer József kormánybiztos személyében — a Szociáldemokrata Párt irányítása alá tartozott, és március eleje óta az újjáépítési munkák megszervezésében jelentős eredményeket ért el. 3 / Röviddel Budapest felszabadulása után a Budapesti Nemzeti Bizottság Fischer Józsefet 33 kinevezte a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökévé. i4 ~ 1945. február 16-án a Nemzeti Bizottság ötös intéző bizottsága az új elnököt bízta meg a budapesti helyreállítási munkák vezetésével és ellenőrzésével. 1945. március 6-án a Közmunkatanács elnökét újjáépítési kormánybiztossá nevezte ki. 35 Az országos építésügyi irányítás tehát Budapest felszabadulásától kezdve egy kézben összpontosult. A kormánybiztos ugyanakkor az újjáépítéshez szükséges munkaerő-mozgósítást, közmunkaügyek megszervezését is elkezdte. Ily módon tehát már az Újjáépítési Minisztérium megalakulása előtt bekapcsolódhatott az építés- és közmunkaügyek országos irányításába.
