Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

XI. A KÖZLEKEDÉSI ÁGAK TERVSZERŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK MEGTEREMTÉSE

gyors folyamatát biztosítottuk, hanem elértük azt, hogy a legmagasabbra fokozott uszályfordulók által lényeges uszályteret takarítottunk meg, amelyet a máshol jelent­kező szükségleteknél használtunk fel. E szállítási mód azonban megkívánja a be­és kirakodási műveleteknek zavartalanságát és gyorsaságát. Az őszi csúcsforgalom mentesítésére a nem idényhez kötött áruk elszállítását az őszi csúcsforgalom előtti időre, a kevésbé terhelt hajózási idényre toltuk át, hogy a csúcsforgalmi időszakra minél nagyobb hajótér álljon rendelkezésre. (így pl. vasérc, pirit, bauxit, kő, tűzifa.) Külön tervet készítettünk a völgy- és hegymeneti rakományok összeegyeztető el­szállításáról, hogy ezáltal az üres vontatásokat és az üres uszályfordulókat elkerül­hessük. Ugyanakkor a b- és kirakási műveletek folytonosságával az uszály kiállítások­kal járó időveszteségeket a minimálisra csökkentettük. Ugyanezeket a szempontokat követtük a siói szállításoknál is, ahol a Balatonfüreden elkészült uszályok és kavics­dereglyék egyidejű kieresztésével hoztuk kapcsolatba szállítási tervünket. Ezzel el­értük azt, hogy a mintegy 110 vagon siói répa elszállításához a Dunáról egyáltalán nem kellett uszályteret és vonóerőt elvonni. A szállítási ütemtervet az illetékes szervek által rendelkezésre bocsátott becslési adatok alapján készítettük el, figyelemmel arra, hogy a több berakóhelyről egy kirakó­helyre érkező szállítmányok a kirakásnál ne okozzanak torlódást, ami által a feles­leges uszályveszteglések et elkerülve a gyorsított uszályfordulókat biztosíthatjuk. Ezek a becslési adatok azonban lényegesen eltértek a ténylegesen szállításra kerülő mennyiségektől. így pl. a kender-szállításoknál előirányzott és becslés alapján meg­állapított mennyiség kereken 416 vagon volt. A kender terjedelmének megfelelően, figyelemmel arra, hogy a kender rakományoknál a járművek átlag 15—20%-ig használhatók ki, oly uszályteret kellett előirányoznunk, amellyel a szállítások ma­radéktalanul lebonyolíthatók. Ezzel szemben felkészültségünk ellenére, mindössze 183 vagon kenderrakomány került elszállításra. Természetesen a szállítások folyamán, megindulási tervünktől eltérően a szállítások közben mutatkozó szükséglet csökke­nésének mérvéig uszályainkat más szállításokhoz kellett irányítani, ami természetesen az eredeti szállítási tervtől való kényszerű eltérést eredményezte. A kendernek a rakodókra való kiszállításánál, valamint be- és kirakásánál szervezési hiányosságok mutatkoztak, melyek nemcsak tekintélyes uszály várakozási díjakat okoztak, hanem az uszályfordulók késedelmét is jelentették. Különösen késedelmet okozott, hogy az uszályok lehívásánál nem voltak tekintettel az egyetlen kirakó állomás kirakási kapacitására, jó lehet sürgetésünkre és javaslatunkra a kirakási folyamat a szállí­tások folyamán javuló tendenciát mutatott, mégis lényeges kapacitásveszteséget jelentett. Ugyanez volt a helyzet a répaszállításoknál is, ahol a becslés alapján előirányzott mintegy 5000 vagon cukorrépának elszállításából ténylegesen csak 2800 vagont szállítottunk el. A cukorrépánál a berakásnál felmerült kisebb zökkenőktől eltekint­ve, főleg a kirakásnál mutatkoztak nehézségek, amennyiben a kirakó berendezések kapacitása nem volt arányban a beérkező küldemények mennyiségével. E körülmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom