Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

XI. A KÖZLEKEDÉSI ÁGAK TERVSZERŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK MEGTEREMTÉSE

A tűzifa és legfőképpen rönkfaszállításoknál, az éjjeli rakodás bevezetése nem hozta meg a kívánt eredményeket, mert különösen a rosszul, vagy egyáltalán nem világított közép állomásokon, a dolgozók nem vállalták a tűzifa, különösen a rönkfa rakodását és erre nem kényszerítették az Erdőgazdasági Nemzeti Vállalatok sem őket, félve a balesetek lehetőségeitől, — inkább fizették a kocsiálláspénzeket. A jövő évi csúcsforgalomban kategorizálni kell azokat az állomásokat, ahol az éjjeli rako­dások kötelezővé lesznek téve. Tekintetbe kell venni a világítási adottságokat is. Hasonlóképpen meg kell határozni azokat a mellékvonalakat és az azokon lévő állomásokat, amelyeken az ötórás ki- és berakási határidő nem ésszerű, mert a ki-, és berakott kocsik vonatközlekedés hiánya miatt üresen, vagy rakottan úgyis ott vesztegelnek több órán át. Az őszi csúcsforgalom alatt igen gyakran ismétlődött a kézbesíthetetlen kő külde­mények kényszer kirakása. Ennek az oka, hogy a munkálatok tovább haladva attól az állomástól, ahova a hibás irányítás miatt még a kőküldemények fel lettek adva, ezek azon az állomáson feleslegessé, kézbesíthetetlenné váltak. Éppen azért, mert a kő értéke 10 tonnás kocsinként 200—250 forint, ami még a fekbér költséget sem fedezi, mégkevésbé az újra feladási költségeket; a kő kitermelő vállalatokat felelőssé kell tenni abban az esetben, ha tévesen irányítják a szállítmányokat. A vámkülföldről behozott import-áruknál, a vámkezelés miatt jövő év őszi for­galma idejére az 5 órás kirakási időt alkalmazni nem javasoljuk, mert ezt a gyakorlat­ban, amint azt az idén láttuk, megvalósítani úgy sem lehetett és a kívánt célt még a kocsiálláspénz emelésével sem érjük el. Az őszi csúcsforgalommal kapcsolatos részletes előkészületek és intézkedések gyakorlati alkalmazásából adódó tanulságokat, fuvarozási áganként külön-külön az alábbiakban ismertetjük. Az őszi forgalom kb. 20%-al haladja meg az elmúlt év azonos időszakának for­galom-nagyságát és a forgalom lebonyolítása ennek ellenére is zökkenőmentes volt. Ezen sikernek kulcsa a kocsiforduló időtartamának a szükséges mértékben való leszorítása, amely munkában közvetve vagy közvetlenül a vasúti szolgálat minden ága részt vett. Közelebbről vizsgálva a kérdést megállapítható, hogy az őszi forgalom sikeres, torlódásmentes lebonyolítását nagymértékben biztosította az a körülmény, hogy az őszi forgalomban erősen igénybevett vonalak és állomások teljesítőképessége az előző évhez képest lényegesen emelkedett. Ezen kívül a tokaji híd átadása a Budapest nyugati pályaudvari darabáru átrakó üzembe helyezése, a votató járművek és teher­kocsik megfelelő számban való biztosítása, a 2000 tonnás mozgalom, a tehervonatok termelésének emelése, különféle díjszabási intézkedése kiadása, az önkezelési anyagok­nak kellő időben való lehívása, az egyes szakszolgálatok közötti lojális együttműködés biztosítása, továbbá az alkalmazottak munkamoráljának emelkedése, azok a fonto­sabb említésre méltó tényezők, amelyek a szükséges kocsiforduló idők elérésén keresztül az őszi forgalom fennakadásnélküli lebonyolításának az alapját képez­ték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom