Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

XI. A KÖZLEKEDÉSI ÁGAK TERVSZERŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK MEGTEREMTÉSE

túlról viszünk a Tiszántúlra s innen viszont a Dunántúlra, így száz és száz kocsi keresztezi egymást. Ezt tervszerűsíteni kellene. A találkozó keresztforgalmi áramlatok mgszüntetése még nincs maradék nélkül meoldva. Az őszi hónapokban tűzifára és kőre legfeljebb napi 40—50 kocsit, jóvátételi vasra 2—3 kocsit állítanánk ki. Diósgyőrről és Ózdról Jugoszláviába és a Szovjetunióba szállítandó jóvátételi vasat is most vigyék el, azután tegyék raktárba és decemberben szállítsák majd le. Ha így arányosan el tudnánk osztani a szállításokat, akkor az őszi-téli forgalmat zökkenőmentessé tehetnénk. Ez azonban még nem elég, tovább kell mennünk. Tisztán kell látnunk, mi az elszállítandó árumennyiség. Eddig is volt 3 hónapra előre szóló szállítási program, mely kimutatásoknál nem jártunk el tudományosan és így 50— —60% plus és minus eltérések mutatkoztak. Ezt a jövőben tehát alaposabban kell végezni. Az általános terveket most is 3 havonként kellene lefektetni: május közepén júl.—aug.—szeptemberre, és szeptember elején megkapnánk a terveket okt.—nov.— decemberre. Ezek a tervek azonban csak az áruvolumeneket egy tételben, tonnákban kifejezve tüntetnék fel; ezenkívül havonként kellene készíteni egy részletes kimutatást, hogy honnan — hová (melyik állomásról melyik álomásra vagy legalább azt, hogy mely gazdasági területről melyik gazdasági területre) milyen árumennyiség, mennyi tonnasúlyban kerül leszállításra. A berakási állomásokról és vonalakról így teljes képet kapnánk. Az időközben esetleg szükségessé váló korrekciókat minden tárca és vállalat képviselője a 10 naponként történő összejöveteleken bejelentené, s ennek megfelelően lennének módosítva a szállítási utasítások is. (Július—augusztusban 2 hetenként is elegendő volna összejönni, a következő hónapokban pedig 10 napon, ként.) Ezeket a terveket úgy kell felhasználni, hogy ez a szállítás lebonyolítására hasson ki, ehhez pedig egy szállítási szervet kell felállítani, mely ezeket a terveket azután feldolgozza, figyelemmel a tárcák és vállalatok által eszközölt korrekciókra. A tervet idejében el kell készíteni, mert nagyarányú eltolásokra lesz szükség az egyes anyagoknál; később aztán valamennyi árufajtára ki kellene terjeszteni a tervszerűsítést. A felállítandó szerv hatáskörébe tartozna valamennyi árufajtára vonatkozóan korlátlanul rendelkezni és meghatározni pl. a csúcsforgalom idejében, hogy milyen áru mikor, miben kerülhet leszállításra. Tehergépkocsiknál is minden viszonylatban keresztül kell ezt vinni; a hajózásnál pedig ott, ahol ez a vasúti szállítással kapcsolatos. Ez a bizottság kap rendelkezési jogot a MÁV, a GYSEV, a magánvasutak, MEFTER, MESZHART, a Balatoni Hajózási Rt. úszóművei, MATEOSZ, a MÁVAUT S.U. jelű kocsijai felett. A lovasfogatok feletti rendelkezési jogot is jó lenne megadni a bizottságnak. Egyelőre azonban csak lajstromozni kellene a lovasfogatokat, különösen olyan falvaknál, ahol nincs vasút, s az áru innen kerül vasúti vagy hajón való szállításra. Ennek a központi szállítási intézőségnek

2 lenne egy kisebb végrehajtó szerve és egy titkársága, 5—10 személyből álló tisztviselői karral, amely operatíve hajtaná végre a rendelkezéseket, éjjel-nappali szolgálat mellett. Ezek volnának a körvonalai a tervszerű szállításnak és a központi szállítási intézőségnek is. Ennek a központi szállítási szervnek felállításával kapcsolatban a következő