Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

sorrendjét keletkezésük időpontja határozza meg. A vasutakkal, mint legfontosabb közlekedési ággal 168 dokumentum közül 92 foglalkozik, ezért ezeket öt fejezetbe soroltuk be. Közülük a gazdasági vasutak történetére vonatkozó forrásanyagot célszerű volt tematikailag csoportosítani. A normál nyomtávú vasutak újjáépítésének és helyreállításának a dokumentumait pedig egy-egy kiemelkedő esemény időpontjával, korszakokra határoltuk el egymástól. Természetesen azok az iratok, amelyek néhány nappal a fejezetcímekben is megadott időhatárok előtt vagy után keletkeztek, de az adott korszakra vonatkoznak, ebbe a fejezetébe kerültek. Az utolsó fejezetbe, amely „A közlekedési ágazat tervszerű együttműködésének megteremtése" címet kapta, azokat a dokumentumokat soroltuk, amelyek egyszerre több szakággal foglalkoznak. Ilyen átfogó témájú iratokat azonban csak 1947 elejétől, a közlekedésügy hároméves tervének a kidolgozásától kedzve találtunk és vagy a hároméves terv születésére, végrehajtására, vagy pedig az áruforgalom tervszerű lebonyolításának első intézkedéseire vonatkoznak. A fejezetek sorrendjét a közlekedési ágak fontossága, iletve legjellemzőbb összefüggései (utak-hidak-gépjárművek) alapján határoztuk meg. I. A vasúti közlekedés megindulása (1945. január—1945. május) II. Arcai a vasút felé! (1945. május 20—1945. december 31.) III. A vasutak a stabilizáció idején (1946. január 1 — 1947. július 31.) IV. A vasúti közlekedés fejlesztése a hároméves terv időszakában (1947. augusztus 1 — 1949. december 31.) V. A gazdasági vasutak helyreállítása (1946—1949) VI. A hidak újjáépítése (1945-1949) VII. A közúti hálózat helyreállítása (1945—1949) VIII. A gépjárműközlekedés fejlődése (1945-1949) IX. A hajózás helyreállítása (1945-1949) X. A légi közlekedés megindulása (1945—1949) XI. A közlekedési ágazatok tervszerű együttműködésének megteremtése (1947-1949) Minden dokumentum szövegét tudományos apparátus keretezi, amely az alábbi részekből tevődik össze. 1. Minden önálló dokumentum az egész köteten folytatólagosan végigvezetett sorszámot kapott, amely a fejezetekbe sorolástól független. Az iratok sorrendjét — mint már említettük — a fejezeteken belül keletkezésük időpontja határozta meg. A kötet összeállításakor különös gondot igyekeztünk arra fordítani, hogy egyes hosszabb ideig tartó és különböző érdekek, álláspontok egyeztetésével lépésenként elintézést nyert ügyeket folyamatukban mutassuk be. A 168 dokumentumból 41 így több iratot is közöl (összesen 239 irat került kiadásra). Ilyen esetben az ügyre vonatkozó iratok ugyanazt az első irat helye által meghatározott sorszámot kapták és az egyes szövegeket az ABC betűivel törtük. Ez a dokumentumkötetekben gyakran alkalmazott közlési mód lehetővé teszi, hogy az olvasó könnyen nyomon követhesse e bonyolult ügyek elintézését.