Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

X. A LÉGI KÖZLEKEDÉS MEGINDULÁSA

A tárcánk alá rendelt vállalatok révén bevételekre nem számíthatunk, sőt a MASZOVLET-nél komoly deficittel kell számolni. Ez a deficit természetesen 10 millió pengőben nem talál fedezetet, de a három éves gazdasági terv pénzügyi részénél ezt is figyelembe kell venni. Ezen deficit mértéke az 1947-es naptári évre cca. 1 600 000 forint lesz, amiből 800 000 forint terhelné a magyar államot. 3. ANYAG- ES MUNKAEROSZÜKSEGLET A magas- és mélyépítési terv anyag- és munka erőszükségletét a főbb anyagnemekre és munkaerő kategóriákra vonatkozólag megadjuk. A feltüntetett mennyiségek három évre vonatkoztatott szükségletek. A hírközlő-, elektromos- és egyéb berendezéseket anyag- és munkaerőszükségletét nem tüntettük fel, mert ezeket különböző hazai gyárakkal kívánjuk elkészíttetni. Az elkészítéshez szükséges gyári kapacitás és anyag belföldön biztosítva vannak. Anyagszükséglet évenként: Falitégla Épületfa Asztalosfa Kavics, zúzottkő Homok Cement Mész Betonvas Munkaerőszükséglet évenként: Szakmunkás Betanított munkás Napszámos 1 600 000 db 1 200 m

3 160 m

3 30 000 m

3 2 000 m

3 10 000 tonna 400 tonna 120 tonna 1 200 000 munkaóra 1 600 000 munkaóra 4 000 000 munkaóra A munkálatokat úgy a magas- és mélyépítési, mint az ipari szektorban vállalatbaadás útján kívánjuk elvégeztetni, a Közszállítási Szabályzatban előírt versenytárgyalások alapján. Tisztázat. — UMKL Közi. M. Ein. 1947-üg. ir. Az 1946. március 29-én aláirt magyar—szovjet polgári légiforgalmi egyezményben vállaltak végrehajtására a Közlekedésügyi Minisztérium ötéves újjáépítési programot dolgozott ki és már az 194611947-es költségvetés keretében a budaőrsi mellett helyreállított több vidéki repülőteret (Debrecen, Szeged, Szombathely, Győr, Pécs), amelyeken a forgalom is megindult, (ld. a 157. sz. dok). A későbbi években — már a hároméves terv keretein belül — miskolci, nyíregyházi repülőtereket kívánták használhatóvá tenni, utolsóként — 1951-ben a kaposvári reptérre került sor a program szerint. (Koós Imre Légiközlekedésünk jövője in: Magyarország közlekedésügye 1947. Bp. 1947. 159. 1.).